Századok – 1935
Szemle - Irodalomtörténeti dolgozatok. Császár Elemér hatvanadik születésnapjára. Ism.: Joó Tibor 496
496 SZEMLE. írók ós műveik, hanem maga a magyar nyelv s így egészen mellőzi előadásában a latinnyelvű irodalmat. A magyar nyelv élettörténetét H. — az hongrois enragé — egészen az ősidőkig követi, alkalmat találván arra, hogy bőven és szélesen kifejtse a „Rajzolatokból" jólismert őstörténeti ábrándos délibábjait. A kereszténység felvételével a magyar nyelv, mely addig egyedüli nye've a vallási, állami és magánéletnek, folytonos küzdelemben él a latinnal s kifejlődésének az idegen királyok sem kedveztek, a mohácsi vész pedig erősen hátravetette. A reformáció magyarnyelvűsége a nemzeti nyelvbe úi életet öntött, ezért H. behatóan méltatja a reformációt. Az egyes munkák és írók lexikális, ritkán értékelő felsorolása csupán a magyarnyelvűség fejlődésének, visszaesésének s végül győzelmének keretét tölti ki. A munka mint irodalomtörténet kora tudományosságához képest is messze áll a teljességtől és tökéletességtől és inkább mint a Herder és a német romantika hatására nálunk is meginduló nyelvszeretet és nyelvművelés egyik érdekes terméke tarthat számot a történész érdeklődésére. Gilleniot Katalin. Irodalomtörténeti dolgozatok. Császár Elemér hatvanadik születésnapjára. Szerk. Gálos Rezső. Budapest, 1934. 8°. 292 1. Tizennyolc volt tanítvány ünnepli e gazdag kötetben mesterét. Tizennyolcan azok közül, akik az utóbbi tíz évben Cs. katedrája elöl az életbe indultak. A tizenhét tanulmány — Szász Károly verseket közöl — oly különböző kérdéseket tárgyal, hogy méltóképen tanúsíthatják az indítások sokféleségét, bőségét, amelyeket Cs. E. tanítványai nyerhetnek. Mi itt csak azokat emeljük ki, melyek a köztörténetet is közelebbről érdekelhetik. Ezek közé tartozik Belohorszki/ Ferenc tanulmánya „Bessenyei római történeté"-ről. A szerző Bessenyei egyik kiadatlan munkájáról számol be, egy nagy, sokkötetes történelmi műről. Címe : Rómának viselt dolgai, és forrásai az eseményekre nézve Miliőt és Rollin művei, de az eseményekhez fűzött erkölcsi és politikai reflexiók teljesen önállóak, eredetiek, s újabb adatokkal színezik a felvilágosodás ama sajátos formájának képét, melyet Bessenyei alakított ki gondolatvilágában. Bory István a Rádaykönyvtár sorsát ismerteti, Ember Gyula vázlatos adatokat szolgáltat „Arany János társadalomszemlélete" címen, melyek korrajzi érdekességgel is bírnak. Ugyancsak korrajzi érdekességű Gálos Rezső bő rajza Amadé László olaszországi katonáskodásáról. Igen érdekes Jenei Ferenc tanulmányának a tárgya, „Irodalmi élet Győrött a XVIII. század végén". A század két utolsó tizedében igen mozgalmas irodalmi élet fejlődött ki a dunántúli városban, melynek nevezetes hatásai voltak az országos fejlődésre is. Révai Miklós volt ennek a mozgalomnak a középpontja, s tagjai között vannak Rájnis, Pray György, Kis János és mások. Számos nagyhatású könyv jelenik meg ekkor Győrben, nagyrészt a Streibig-nyomdában, melyek éppen olyan nevezetesek a fejlődés szempontjából, mint Révainak ugyancsak innen Győrből intézett akadémiaalapítási törekvései. Kívánatos volna, hogy minél több hasonló helytörténelmi részletmunka jelenjék meg. Meg kell még említenünk Solt Andor cikkét, „Történeti drámairodalmunk a szabadságharc előtt", mely a korbeli történeti tudat állapotához is adalékul szolgálhat. Joó Tibor. Pavlovi Bujnákovi etitelia, priatelia, ziaci. Usporiadüa Alzbeta Göllnerová. (Bújnák Pálnak a tisztelői, barátai, tanítványai. Szerkesztette —). Bratislava 1933. „Academia" 8° 106 1. A pozsonyi cseh egyetemen a magyar nyelv és irodalom tanárának ötven éves születésnapjára készült ez az emlékkönyv, de csak halála után jelent