Századok – 1935

Történeti irodalom - Kuhn; Walter: Deutsche Sprachinselforschung. Geschichte; Aufgaben; Verfahren. Ism.: Lux Gyula 470

470 TÖRTÉNETI IRODALOM. ményeit minden rendelkezésünkre álló eszközzel tegyük hozzáférhetővé a külföldi tudomány számára. Mert N. elvitathatatlanul jóhiszemű tudós, aki — ha módja van rá — történetírásunk újabb megállapításait jórészt elismerésreméltó elfogulatlansággal illeszti szemléletébe ; kevés könyv akad a legújabb német tudományos irodalomban, melyben a magyarság önálló állami és szellemi életének megteremtésére irányuló törekvésekkel szemben annyi megértést találunk, mint az övében. A XVIII. század utolsó negyedében fellendülő magyar szellemi élet rajzában főkép Farkas Gyula könyveire, a hazai német irodalmi törekvések ismertetésében e sorok írójának dolgozataira és az erdélyi szász kutatás eredményeire támaszkodik. Erős német érzéséből eredő szubjektivizmusa természetesen többször előretör, olykor bántóan is. Nem értjük egészen például azt a kissé elégikus hangú mondatot, hogy a magyar földön letelepedett németség a nyugati műveltség megmentése érdekében áldozta fel népiségét (180. 1.) s egyenesen megdöbbentő az az állítás, hogy a nyugatmagyarországi területnek Ausztriához való csatolása „gyakran megnyilvánult történelmi akarat" teljesülése volt. Aki csak felületesen ismeri a békediktátumok keletkezésének kulisszatitkait, az nagyon jól tudja, hogy a „hiencek egyesülése bajor törzstestvéreikkel" lelkiismeretlen és gonosz diplomáciai játszma, nem pedig „történelmi akarat" műve volt. A könyv ilyen mondatainak zavaró hatását a magyar olvasóra alig feledtetik azok a részletek, amelyekben N. meggyőzően kimutatja, hogy a mai utódállamok népei nemzeti művelődésük legfontosabb eszközeit magyar földön, jórészt a magyar szellemi élet lendületétől kapták. Ismételjük : a könyv gazdag, munkás tudóspálya eredménye. Újszerű, mindvégig lenyűgözően mozgalmas képet ád a németség kialakulásáról, népi erőforrásairól, a magyar kutató elé pedig — metodikai tanulságain kívül -— a magyar-német életközösségnek olyan rajzát tárja, mely fény- és árnyoldalaival egyformán további munkára ösztönöz. Pukánszky Béla. Kuhn, Walter: Deutsche Sprachinselforschung. Geschichte, Aufgaben, Verfahren. (Ostdeutsche Forschungen, II. k.) Plauen i. Vogtl. 1934. Günther Wolff Verlag. 8°, 403 1. Aki figyelemmel kíséri a németek népiségirodalmát és látja annak tartalomban való elmélyülését és terjedelemben való bővülését és ezt a céltudatos munkát összehasonlítja a mi ilyen irányú irodalmunkkal, annak fájó szívvel kell tapasztalnia, hogy amíg ott a birodalmonkivüli németség (Auslanddeutschtum), a határmenti németség (Grenzdeutschtum) és a nyelvszigeti németség (Sprachinseldeutschtum) megismerésére külön tudományos intézetek keletkeztek (v. ö. Hóman B. : A magyar történetírás új útjai. 1932. 244. 1.), addig nálunk a határmenti és a nyelvszigeti magyarság életviszonyainak, életformáinak, kultúrájának, népiségi jellegének a megismerése, kutatása terén alig