Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 414

A PIETIZMUS MAGYARORSZÁGON. 417 lásuknak bő tápot nyújtott az a felfogás, hogy egyházuk szabadsága és önkormányzata csak addig részesülhet törvényes elismerésben, míg az augsbnrgi hitvallás alapján állnak. A pietizmus lényege hazájában is ismeretlen volt és sokak előtt külön felekezetként szerepelt. Mióta Erdély a Habsburg-birodalom tagjává lett, az egyház államjogi helyzetét minden támadástól meg akarták óvni, mert a magyarországi események után joggal tarthattak attól az üldözéstől, mely minden lehető jogi magyarázatot felhasznált. Méltán gondolhattak arra, hogy egyházuk evangélikus jellegükkel áll vagy bukik. A pietizmust dogmatikai szempontból támadó wittenbergi tanárok is hamar észrevették Francke nagyszebeni törekvéseit. Erdélyt érdekkörükben akarták tartani, tehát korán felfegyverezték irataikkal az erdélyi evangélikus papságot. Nagy tekintélyük nyomán, melyet a szervezett egyház ápolgatott, általánossá vált a pietizmus tévtannak való minősítése. Hatásukat fokozta a szász vezető papsághoz fűződő személyes kapcsolatuk. Már 1709-ben figyelmeztette Wernsdorff Gottlieb wittenbergi egyetemi tanár Scharzius püspököt a pietizmus eretnek voltára és a püspök nem késett a figyelmeztetést az összegyűlt papsággal közölni. Dassovius Theodor kiéli tanár már határozottan a Teutsch által kiadott könyvek ellen fordult Fronius brassói lelkészhez intézett levelében és figyelmessé teszi őt a német pietistaellenes iratokra. A wittenbergiek az ősi egyetem látogatására biztatják a szászokat és fájlalva említik, hogy a szegényebbeket a hallei jótékony alapítványok tévelygésekre csábítják. A szász egyház békésebb fejlődéséből folyó rendszeresen kiépített szoros németországi kapcsolataik révén értesülnek a pietizmus elleni viták minden eredményéről. Az 1693-i és 1708-i zsinati figyelmeztetések még a felelős papság köteles óvatosságából fakadnak, lassan kialakul azonban a njúlt ellenállás is. Az 171 l-es zsinat megengedte a Haliéból hazatérők békés hivatalbalépését. Amíg a pietizmus szekta voltát nem hangsúlyozzák, tűrték Teutsch könyveinek elterjesztését is. Következetes határozottsággal az 1712-ben megválasztott Graffius Lukács püspök lépett fel a pietisták ellen.1 Németországi tanulmányai közben korán megismerkedett a pietizmus elleni harc szellemével és módszerével. Természete szerint is teljesen az ortodoxia jogilag szabályozott tekintélyvilágába tar-1 Pietizmus elleni küzdelmeivel részletesen foglalkozik : Jekeli H. : Bisehof Lukas Graffius im Kampfe mit dem Pietismus. Beiträge zur Gesch. d. ev. Kirche in Siebenbürgen. Hermannstadt, 1922. Századok 1935. IX-X.