Századok – 1935

Értekezések - KRING MIKLÓS: Középkori jobbágyságunk szabad költözéséről 390

412 KR1XG MIKLÓS. ték tehát minálunk is és találtak benne a colonatus intézményében a mi jobbágyságunk kialakulásával igen analóg fejlődést. A költözés első akadályozása itt is a földesúri licenciához kötésből indult ki. ,,A földbirtokosoknak kezdettől megvoltak arra eszközeik, hogy szabad bérlőiket földjük elhagyásában megakadályozzák. Ezek az emberek szinte szabályszerű következetességgel voltak bérfizetéseikkel hátralékban"1 Feliratok szólnak arról, hogy a „reliquae colonorum" menynyire illuzóriussá tették a szabad költözést, míg végre a császárkor végén bekövetkezett a teljes röghözkötés. A Codex Iustinianus számtalan helye szól erről : ,,nulla nec tunc licencia concedenda colonis fundum, ubi commorantur, relinquere", vagy ,, . . . nec recedendi, quo velint aut permutandi loca habeant facultatem" ; másutt meg ,,. . . non... habere licenciám relicto suo rure in aliud migrare, sed semper terrae inhaereant, quam seniel colendam patres eorum susceperunt."2 A magyar formulában mintha ezek a definíciók csengenének vissza. Hogy a kettő között van-e összefüggés, bizonyítani nem tudom. Mindenesetre érdekes, hogy a colonus kifejezés a jobbágy jelölésére a római jog nagyobbmérvű elterjedésével egyidőben válik használatossá.3

Nem hiszem, tehát, hogy nagyot tévednénk akkor, amikor feltesszük, hogy a római jognak a magyar jobbágytársadalom kialakulásában némi része volt. Talán e hatás természetére is ráillenek Illésnek a római joggal kapcsolatban mondott és imént idézett szavai, t. i., hogy a jobbágyságra vonatkozó jogtételek, meghatározások formulázásánál is mint simító, szabatosító eszköz szerepelt a római jog, azaz a középkori magyarság alsóbb, egymásbaolvadó rétegeinek szétválasztásánál, kibontakoztatásánál működő, társadalomalkotó erőként. * A szabad költözés kérdése nemcsak egyidős a magyar jobbágysággal, hanem életsorsának állandó problémájává lett. E jog tartalmában és formájában beállott minden eltolódást nyomon követte a jobbágyság életének időnkénti 1 Kuebler : Geschichte des römischen Rechts. 1925. 350. 1. : ,.Die Gutsbesitzer hatten seit jeher die Mittel in der Hand die freien Pächter zu hindern, die Seholle zu verlassen. Past regelmässig waren diese Leute mit ihren Pachtzahlungen im Rückstand." 2 Codex Justinianus, XI/21., 2., XI/52., XI/21., 1. 3 Mátyás törvényhozásában. V. ö. Mályusz id. cikke, Századok, 1930. 835. skk. 1. '