Századok – 1935

Értekezések - KRING MIKLÓS: Középkori jobbágyságunk szabad költözéséről 390

KÖZÉPKORI -JOBBÁGYSÁGUNK SZABAD KÖLTÖZÉSÉRŐL. 396 A magyar jobbágyság szabad költözési jogáról az alábbi sorokban foglalt néhány megfigyelés olyan forrásgyűjtés alapján vettetett papirra, mely a teljességtől igen távol áll. Mivel azonban e körben belátható időn belül a teljességet megközelítő anyaggyűjtést, sajnos, nem végezhetek, úgy gondoltam, hogy eddigi igénytelen észrevételeim közzététele nem lesz teljesen indokolatlan és hiábavaló dolog. * Acsády ,,A magyar jobbágyság története" című munkájában annak a nézetének adott kifejezést, hogy a magyar jobbágyságot Nagy Lajos kilencedtörvénye tömörítette tulaj donkép véglegesen egységes társadalmi osztállyá.1

E felfogással szemben már előbb is és azóta is hangzottak el ellenkező vélemények, újabban elsősorban Mályusz Elemér és Lederer Emma tanulmányai mutattak rá nyomatékosan arra, hogy a középkori magyar társadalom struktúrája mily kevéssé ismerte a rendiséget annyira jellemző osztály- (rend-) elkülönítő választófalakat, különösen a társadalom legfelsőbb és legalsóbb rétegeiben.2

Az alábbi két oklevélrészlet enumerációját is csak ennek a megállapításnak szem előtt tartásával érthetjük meg. Zsigmond 1393-ban a péesváradi konventet bizonyos hatalmaskodás megvizsgálására küldi ki, melyet János bátai apát követett el ,,per . . . universos hospites seu populos de . . . villa Zeremlyen" ; a vizsgálat megejtéséről számolva be, a konvent már jobbágyoknak nevezi a királyi oklevél hospeseit : a király elé idézi „prescriptos iobagiones annotati domini abbatis".3 1391-ben a pécsi püspök hatalmaskodott „missis Andrea de Food dicto de Mohach necnon Iohanne magno de kulked ciuibus ceterisque populis et iobagionibus suis in eadem Mohach commorantibus".4 Példáinkból, melyeket tetszés szerint szaporíthatnánk, az tűnik ki, hogy, ha nem is tekintették teljesen azonos 1 I. m. 137. 1. Szerinte a kapuadó indította meg a főbb elemeiben már meglévő jobbágyintézmény összekovácsolódásának folyamatát, melyre azután a zárókövet a kilenced behozatala tette le (127. 1.). A jobbágysággal kapcsolatban, korára és felfogására jellemző módon ' osztályokról, sőt osztályharcokról beszél (már az 5—6. lapon). 2 Mályusz E. : Geschichte des Bürgertums in Ungarn. (Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte. XV. k. 356. skk. 1.) U. a. : Az 1498. évi 41. törvénycikk. (Századok, 1930. 809. skk. 1.) Lederer E. : A legrégibb magvar iparososztály kialakulása. (Századok, 1928. 492. skk., 633. skk. 1.) ' 3 Zichy-Okmánytár IV. 519. 4 U. o. 556. 1. '