Századok – 1935

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Elnöki megnyitóbeszéd 385

Elnöki megnyitóbeszéd. A Társulat 1935 dec. 12-én tartott évi rendes közgyűlésén mondotta Hóimul Bálint elnök. Tisztelt Közgyűlés ! Tudományegyetemünk nemrég lezajlott jubiláris ünnep­ségén az 1935. évet a történeti emlékezések évének neveztem. Jelentős események sokszázados évfordulóinak ez a talál­kozása a magyar múltra irányítja tekintetünket s az emlé­kezések nyomán új erővel elevenednek meg magyar lel­künkben nemzeti történetünk sorsdöntő eseményei és ki­magasló személyei. Mult év tavaszán Esztergomban ősrégi épület romjai kerültek napvilágra, századokon át rájuknehezedő földhalom alól s a szakszerű ásatások eredményeképen idén már teljes pompájukban bontakoztak ki e romokból III. Béla király fényes palotájának körvonalai és művészi maradványai. Forrásadatainkból megállapítható, hogy a tűzvésznek áldo­zatul esett régi székesegyház és királyi kastély helyén Jób érsek és B?Ia király most hétszázötven éve, 1185-ben fogtak az új székesegyház és királyi palota építtetéséhez. Béla építkezése új művészi törekvések, új építészeti stílus meg­honosodásának, a francia nyomon induló magyarországi román építőművészetnek kiindulópontja volt. A palota a maga nyugati szellemével és fejedelmi pompájával legjel­lemzőbb és legnagyobbszabású emléke, hites tanuja és egy­ben szimbóluma a szentistváni királyság szellemének, művelt­ségének, nagyságának és hatalmának. Jelképe annak az előkelő hatalmi állásnak, melyre a magyar királyságot első nemzeti dinasztiánknak Szent István nyomdokain haladó Századok. 1935. IX—X. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom