Századok – 1935
Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Elnöki megnyitóbeszéd 385
Elnöki megnyitóbeszéd. A Társulat 1935 dec. 12-én tartott évi rendes közgyűlésén mondotta Hóimul Bálint elnök. Tisztelt Közgyűlés ! Tudományegyetemünk nemrég lezajlott jubiláris ünnepségén az 1935. évet a történeti emlékezések évének neveztem. Jelentős események sokszázados évfordulóinak ez a találkozása a magyar múltra irányítja tekintetünket s az emlékezések nyomán új erővel elevenednek meg magyar lelkünkben nemzeti történetünk sorsdöntő eseményei és kimagasló személyei. Mult év tavaszán Esztergomban ősrégi épület romjai kerültek napvilágra, századokon át rájuknehezedő földhalom alól s a szakszerű ásatások eredményeképen idén már teljes pompájukban bontakoztak ki e romokból III. Béla király fényes palotájának körvonalai és művészi maradványai. Forrásadatainkból megállapítható, hogy a tűzvésznek áldozatul esett régi székesegyház és királyi kastély helyén Jób érsek és B?Ia király most hétszázötven éve, 1185-ben fogtak az új székesegyház és királyi palota építtetéséhez. Béla építkezése új művészi törekvések, új építészeti stílus meghonosodásának, a francia nyomon induló magyarországi román építőművészetnek kiindulópontja volt. A palota a maga nyugati szellemével és fejedelmi pompájával legjellemzőbb és legnagyobbszabású emléke, hites tanuja és egyben szimbóluma a szentistváni királyság szellemének, műveltségének, nagyságának és hatalmának. Jelképe annak az előkelő hatalmi állásnak, melyre a magyar királyságot első nemzeti dinasztiánknak Szent István nyomdokain haladó Századok. 1935. IX—X. 25