Századok – 1935

Szemle - Lexicon für Theologie und Kirche. Ism.: Révész Imre 378

378 SZEMLE. által létrehozott különböző objektumokat (épület, híd, út stb.). G. könyve tehát, mely a szokásos helynévmutatón kívül egy, az előfordult nevezetesebb térképrajzolókra és kiadókra vonatkozó lexikális mutatóval is ki van egészítve s mely kétnyelvű (magyarnémet) szövegével és latin jelkulcsával a külföldi kutatónak is rendelkezésére állhat, nemcsak a történész, de a geográfus s a kartografus nézőpontjait is kielégíti. Éspedig oly szerencsés módon, hogy a G. által használt módszer alapúi szolgálhatna egy, térképgyűjtemények katalogizálásánál általánosan alkalmazandó egységes, egyezményes felvételi eljáráshoz, melynek — amennyiben az ilyen heterogéntermészetű anyagnál egyáltalán lehetséges — végleges formában való kidolgozása s az egyes anyagok speciális szempontjaihoz való adaptálása végett kívánatos volna, ha az érdekeltek : legkiválóbb kartografusaink s az egyetemek megfelelő tanszékeinek, tudományos gyűjteményeinknek s térképészeti intézeteinknek képviselői, minél hamarább együttes ankétre hívatnának össze. Varga Endre. Die Religion in Geschichte und Gegenwart. Handwörterbuch für Theologie und Religionswissenschaft. Zweite, völlig noubearbeitete Auflage. In Verbindung mit A. Bertholet, H. Faber u. H. Stephan herausgeg. v. H. Gunkei u. L. Zscharnack. I—V. kötet és „Registerband". Tübingen, Mohr, 1927—1932. — Lexikon für Theologie und Kirche. Zweite neubearbeitete Auflage des Kirchlichen Handlexikons. Herausgeg. v. Dr. Michael Buchberger, Bischof v. Regensburg. Schriftleiter Konr. Hofmann. I—VI. kötet. (A—Maura). Freiburg, Herder, 1930—34. A történetkutató nélkülözhetetlen segédeszközeire kívánjuk felhívni a figyelmet, amikor a fenti két legmodernebb theológiai és vallástudományi enciklopédiád itt röviden bemutatjuk. Az egyik a már befejezett, a protestáns, a másik, a még most folyó a róm. kat. szempontú tudományosságot van hívatva elsősorban szolgálni. De ezzel nem akarunk egyebet mondani, csak annyit, hogy a protestantizmus történetére, tanaira, jelen állapotára és minden világnézeti, társadalmi, művelődési stb. kérdésben elfoglalt álláspontjára nézve elsősorban a „RGG2" nyújt hiteles tájékozást, míg ugyanezt a r. katholicizmus dolgaira vonatkozóan elsősorban a Lexikonban lehet és kell keresni. Egyébként azonban a két mű versenyez egymással magasrendű tárgyilagosság, átfogó tudományos látókör és előkelően tárgyszerű stüus tekintetében : úgy, hogy amit az egyikük a másik táborról mond, az nem kevésbbé figyelemreméltó és főként nem kevésbbé becsületes tájékozás, legfeljebb tán hézagosabb, mint az, amit a maguk vüágáról írnak. Mindkét mű érett lexikográfiái termés : szerkesztőik értékesítették mindazokat a tapasztalatokat és tanulságokat, amelyeket a „RGG1

", illetőleg a „Handlexicon" összeállítása közben és — után évtizedeken át szereztek. Mindkettőnek dolgozótársi és szakvezetői kara a német prot. és róm. kat. theol. és vallási tudományosság legfényesebb neveit foglalja magában, a mellett pedig külföldi szakemberekkel is előnyösen kiegészült. (Magyar dolgozótársakat különösen a Lexikonban találunk nagyobb számmal). Mindkét vállalkozás alig fölbecsülhető jelentőségét elsősorban az adja meg, hogy az egészen monumentális nagy theol. és egyházi enciklopédiák, ammő a 24 kötetes Herzog-Plitt-Hauck-féle (III. kiadásában 1913-ban befejeződött) protestáns „Realencyklopädie", meg ennek r. kat. pendantja, a „Wetzer-Welte", legföljebb ha emberöltőnként, vagy még sokkal nagyobb időközökben bírnak csak megújulni, tehát a tudomány haladásának mai ütemével nem tarthatnak lépést. Ezért van szükség kisebb terjedelmű és így rövi-