Századok – 1935
Szemle - Csallány Dezső: A kunszentmártoni avarkori ötvössír. Ism.: Horváth Tibor 372
372 SZEMLE. majdnem kivétel nélkül — abba a közös hibába estek, hogy az egyes államférfiak parlamenti vagy közéleti működéséről a szemelvényes közlés folytán nem nyújtottak átfogó képet. E művek kézhezvétele alkalmával az olvasónak mindig az az érzése, hogy a szerkesztő esetleges egyoldalú kiválasztási szempontjai helyes ítéletében megzavarják. A tudományos kutatás szempontjait is figyelemre méltató közlés terén az első komoly kiadványokkal a német birodalomban találkozunk. Ott Bismarck államférfiúi egyénisége állt az érdeklődés központjában, akinek az összes parlamenti beszédeiről készült különböző kiadványok valóban hű képét adják nagyvonalú politikájának és sokoldalú tudásának. Miként Bismarck a XIX. század közepe óta a német históriának valóságos alappillérévé vált, úgy nálunk T. markáns alakja a század utolsó évtizedétől kezdve egészen az összeomlásig elválaszthatatlanul összeforrott parlamenti életünkkel, sőt nemzetünk sorsával. Ebből a meggyőződésből fakadt az akadémia azon jelentős elhatározása, hogy a Balogh Jenő szerkesztésében megjelenő T.-iratokat parlamenti beszédeivel egészítteti ki. Ezzel többféle célra törekedett. Egyrészt lehetővé akarta tenni, hogy a művelt közönség T. szellemi kincseit maradéktalanul élvezhesse, másrészt pedig a T.-kutatóknak módot akart nyújtani arra, hogy olyan forráskiadványhoz jussanak, mely őket nemcsak a T. szereplésével kapcsolatos parlamenti ülésekről készült gyorsírói feljegyzésekről és irományokról, hanem a tárgyalásra került törvényjavaslatok, interpellációk előzményeiről is kimerítően tájékoztatja. Barabási Kun József e tekintetben mintaszerűt nyújt. A képviselőházi ülések tárgysorozatának és lefolyásának bő tartalmi ismertetése után leközli szószerint —- a közbekiáltásokkal együtt — T. felszólalásait, amelyek után rendszerint a válaszbeszédek ismertetése következik. Mindezt alapos szövegközti vagy szövegalatti magyarázatokkal adja elő, ami a szerkesztés fenti módszerével együtt az ülések teljes lefolyásának figyelemmelkísérését és ehhez képest T. beszédeinek tökéletes megértését teszi lehetővé. Szerencsés gondolat volt a szerkesztőtől, hogy T. képviselőházi felszólalásait a választói előtt tartott beszámolóival is kiegészítette, mely utóbbiak összefoglaló jellegüknél fogva T. politikájának megismeréséhez gyakran fontosabbak az egyes aktuális problémákról tartott parlamenti felszólalásainál. E két kötetben felragyognak előttünk T. hatalmas képességei, megbűvöl bámulatos sokoldalúsága és alapossága, az a komoly, szinte vallásos meggyőződés, ahogy az ő egyéni, darabos nyelvén és metsző logikájával 16 éven keresztül a Házban felszólalt, vitatkozott. Nincs a közéletnek olyan problémája, melynek tárgyalásánál meg nem csillogtatta volna szellemének kincseit. Beszédeiben kifejtett véleménye, néha szinte jóslatszerű előrelátása rendkívül tanulságos, sőt sokban ma is aktuális. E két kötet, melyeket részletes tartalom-és névmutató egészít ki, a szerkesztés mintaképei és méltán állíthatók Horst Kohl nagy Bismarck-kiadványa mellé. Jánossy Dénes (Bécs). Csallány Dezső: A kunszentmártoni avarkori ötvössír. (Német kivonattal.) Szentes. 1933. 4°. 54 1. 9 táblával. Kunszentmártonban 1926 nyarán nagyjelentőségű sírra bukkantak. Egy páncélos, dárdás, kardos vitéz pihent ott, de lábánál ötvösszerszámok, a mellén pedig bizánci pénz- és mérlegsúlyok feküdtek. Egy vándorötvösnek volt ez a sírja, aki egyúttal kiváló, a vagyona védelmére kész harcos is lehetett. Ezt a sírt dolgozza fel tanulmányában Cs. A fényképeket, ahol ez szükséges, magyarázó rajzok kísérik. Hasznos
