Századok – 1935

Történeti irodalom - Haumant; Emile: La formation de la Yougoslavie; XV–XXe siécle. Ism.: Lathó István 352

354 TÖRTÉNETI IRODALOM. Horvátország meghódítása idején, a XI. században kezdődtek.1 A magyar állam délszláv politikája ekkor, valamint az egész középkoron keresztül imperialista jellegű volt, az új és legújabb korban pedig elnyomó irányzatot vett. Ez a magyar balkáni politika nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a meglévő jugoszláv egység felbomoljék és a korábban egységes nép ágakra szakadjon (39. 1.). Ezt a gondolatmenetet szerző így bizonyítja. A horvátok meghódítása a szuverenitás átruházása ellenére is hosszú ideig inkább csak névleges maradt. A magyar törekvések ezidőtájt inkább a Balkán-félsziget belseje felé irányultak, így a keresztes háborúk ürügye alatt folytatott Árpád- és Anjoukori támadások főleg a szerb népet érték. A török hatalom visszahúzódása után azonban, tehát a XVIII—XIX. században, megkezdődik a horvátok kálváriája. A magyar elnyomás ellen már ekkor háborog a szláv óceán. Fiúmé is csak hamis okiratszöveg révén kerülhet Budapest fennhatósága alá. (370. 1.). Az elnyomás nemcsak politikai jellegű, hanem pénzügyi is. Horvátország jövedelmének a kiegyezésben biztosított és helyszínen fölhasználandó 45%-a évről-évre jelentékenyen csökken. Kiderül, hogy a magyarok a kikötött összeg harmadrészét rendszeresen „ellopják" (485. 1.). A rossz magyar lelkiismeret többször is megnyilatkozik (629. 1.). A horvátok pedig aktivitásba lépnek. (A szerző itt, 486. 1-on oly pórias kifejezéseket használ, amelyek nem reprodukálhatók. ) A szerbekkel a Balkánon való középkori érintkezést az akadémiai stílussal keveset törődő szerző a bevezetésben alig hozza szóba. Figyelme majdnem kizárólag a világháborúban nyert területre, azaz Magyarország déli részére esik, a fennálló területi állapot igazolásául. Gondolatmenete ez : a délszláv történet összefüggő nyomai a Duna-medencében a magyarok megtelepedésével kezdődnek. A XI. századi oklevelek Csanádon orthodox monostorról tesznek említést. Ince pápa 1204-ben panaszkodik az ilyen kolostorok sokasága felől és megjegyzi, hogy a magyarok minden fáradsága kárbavész, mert a szerbeket lehetetlenség megtéríteni. Egyáltalán e középkori magyarországi szerb tömegből csupán a vezetők magyarosodtak el. De létszámuk így sem csökkent, sőt a folytonos déli bevándorlás révén növekedett. Olyannyira, „hogy a XIV. században Magyarország egész déli része átmeneti jelleget öltött, ahol a magyar elemet főleg a helyőrségek képviselték." A rigómezei csata után a szerbek magyar területre való tódulása méginkább fokozódik. Csak egy bevándorlóval, Brankovics-csal 80.000-en jönnek Magyarországba. Mátyás király uralkodásának négy esztendejében, 1480—1483-ban 1 A magyar történetírás a „hódítás" kérdését, valamint annak szellemét végleg tisztázta. L. Deér J. : A magyar-horvát államközösség kezdetei, Budapest, 1931 ; hozzá Bajza József kiegészítését, Budapesti Szemle, 1932 május. Kár, hogy Deér dolgozata idegen nyelven nem jelent még meg.