Századok – 1935

Történeti irodalom - Haumant; Emile: La formation de la Yougoslavie; XV–XXe siécle. Ism.: Lathó István 352

352 TÖRTÉNETI IRODALOM. József is merkantilista lett ebben az időben. Felfogása aztán lassan átalakult, helyesebben kibővült, főleg utazásai nyomán. Nem lett feltétlen híve egyik iránynak sem, mindegyikből átvette azt, amit a monarchia testére szabottnak talált. Mint minden törekvésében, gazdaságpolitikájában is állandóan az egységes birodalom lebegett szeme előtt. Gazdaságpolitikáját, egész politikai elgondolását anyja életében nem tudta megvalósítani. Tragikuma már ezekben az években kezdődött. Állandóan harcolt a monarchia szervi hibái s a személyekben rejlő gyarlóságok ellen. Szomorú szemlélni, hogy a legtisztább jóakarat, az emberi élet mulandó, de mégis édes örömeinek teljes megtagadása, nem közepes tehetség minden energiája a hatalom legmagasabb polcán olyan eszközök birtokában, amelyek önmagukban is fél sikert jelentenek, mindez kudarcot szenved az emberi gyarlóság elleni küzdelemben. József már mint a trón várományosa megélte ennek a csalódásnak egy részét. De még mindig remélhetett, uralcmrajutásától még mindig várhatott változást. Tragikuma a halál keserű poharában teljesedett be célját nem ért élete szomorú estéjén. Utána senki sem kezdte újra a lélekölő kísérletet. A monarchia még másfél századon át változatos napokat látott, de sorsa már meg volt pecsételve, amikor leglelkesebb hívét elhelyezték a Kaisergruft szürke koporsójába. Ember Győző. Haumant, Emile : La formation de la Yougoslavie, XT—XXe siècle. Institut d'Etudes Slaves de l'Université de Paris, n°5. Paris, 1930. éd. Bossard. 8°. X+752 1. Az új délszláv állam francianyelvű történetét egységes szemléletben H. írta meg elsőnek. Tárgyszerű aprólékcssággal ugyan nem terjed ki a XV. század előtt levő korokra, de hetvenegy oldalas bevezetése ideológiailag azokat is felöleli. Az író a szlávok régi barátja. Rokonszenve először 1896-ban egy latin nyelven írt inkább publicisztikai természetű dolgozatban nyilatkozott meg.1 Érzelmei a háború hozta változások nyomán csak fokozódtak. Jelen munkájával a párisi egyetem Szláv Intézetének E. Denisdíját érdemelte ki. Déli szomszédaink történetének ez új és egységes fogalmazása bennünket közelről érdekel. Jelen beszámolónkban azonban csupán három szempontból vegyük vizsgálat alá : keressük 1. miként jelentkezik benne a jugoszláv eszme, 2. milyen értelmezést nyernek a magyar-délszláv kapcsolatok és 3. milyen a török-korszak felfogása. E három történetszemléleti síkon ugyanis, mint látni fogjuk, a jugoszlávizmus főbb kül- és belpolitikai tanításai megtalálhatók. A jugoszláv gondolat történeti begyökereztetése ugyanis a mai állameszme helyességét, a magyardélszláv kapcsolatok értelmezése pedig az új királyság kisebbségi politikáját óhajtja igazolni. A török-jugoszláv érintkezések 1 Quid detrimenti Slavi ceperint ex invasione Hungarorum, Paris, Colin.