Századok – 1935

Történeti irodalom - Schünemann; Konrad: Die Wirtschaftspolitik Josephs II. in der Zeit seiner Mitregentschaft. Ism.: Ember Győző 348

348 TÖRTÉNETI IRODALOM. Nyelve alakítóerején megérződik a gyakorlott szépíró. Még Bíró végeláthatatlan pereskedéseit is élvezetes olvasmánnyá tudja tenni. De nem is iparkodik ellenállni a belső ösztönnek, hogy mindazt el ne mondja, amit Bíróról, a többi személyekről, eseményekről, helyekről tud. Az epizódoknak és anekdotáknak ez a novellaszerű kiszélesítése a stílus minden élénksége mellett is zavarólag hat az olvasóra, mert elvonja a figyelmet a tárgyalás fővonalától. Ugyancsak szívesen vettük volna, ha a szerkesztésben is szigorúbb lett volna önmagával szemben. Megértjük és helyeseljük, hogy az olyan összetett és sokoldalú életet, mint amilyen Biró püspöké volt, nem mondja el kronologikus monotonsággal, hanem iparkodik anyagát bizonyos eszmék szerint csoportosítani. És itt elismeréssel kell szólnunk P. jó szeméről, amely igen sok érdekes részletproblémát fedez fel Biró egyéniségében és munkásságában. De ebben talán túlságba is megy. Könyvének vannak fejezetei, amelyek szorosan egymásmellé tartoznának, magától értetődően nemcsak nyomdatechnikailag, hanem szerkezetileg is. Az előszóban pl. (12. 1.) megemlíti röviden, hogy Bíróval eddig Hornigon kívül csak egy-két cikk foglalkozott, sokkal későbben azután (367. skk. 1.) ennek a kérdésnek újra egy egész fejezetet szentel. Összehasonlítja Bírót Forgách Ferenccel (315.1.). Ugyanitt lett volna szerintünk helye a Biró és Pázmány c. fejezetnek. A példákat még szaporítani lehetne. Általában is veszedelmes dolog, egy egyéniségben külön választva tárgyalni az embert, a püspököt, főispánt, írót, szónokot, mecénást stb., mert az egyes apró fejezetek közt az összeköttetést nagyon nehéz megteremteni. A rész jellem vonások elszigetelten fognak egymás mellett állani és azonfelül szinte elkerülhetetlen nemcsak a szinonim szavak és mondatok, hanem egész gondolatsorok ismétlődése is. Az eredmény az összkép szétesése lesz. Megértjük azonban, hogy P. semmit sem akart elhagyni sok fáradsággal összegyűjtött anyagából. Mert csak nagy elismeréssel szólhatunk arról a rengeteg, bizonyára hosszú évekre kiterjedő munkáról, amelyet művébe fektetett. Jegyzetei mutatják, hogy nem puszta tudományos dísz a munkája elején forrásként megjelölt 45 kisebb-nagyobb levéltár. A legtöbbjéből, elsősorban a Pfeiffer János levéltáros által nagy önfeláldozással rendezett veszprémi püspöki levéltárból bőségesen merített. Irodalmi apparátusában a protestáns irodalomra is tekintettel volt. Munkájának, melynek használatát részletes név- és helységmutató könnyíti meg, éppen a becsületes, mindenre kiterjedő anyaggyűjtés és a róla tudományos kifogástalansággal való számotadás marad a főelőnye. Hermann Egyed. Schünemann, Konrad : Die Wirtschaftspolitik Josephs II. in der Zeit seiner Mitregentschaft. Mitteilungen des Österreichischen Instituts für Geschichtsforschung. XLVII. (1933) 13—56. 1. A szerző a magyar történelem német vonatkozásainak érdemes és rendkívül szorgalmas kutatója. Két nagyobb munkája, amelyekről annakidején folyóiratunk is megemlékezett, továbbá