Századok – 1935
Történeti irodalom - Viski Károly l. Bátky Zsigmond 334
Történeti irodalom. Bátky Zsigmond, (íyörffy István és Viski Károly : A magyarság tárgyi néprajza. (A magyarság néprajza I—II. Sajtó alá rendezte Czakó Elemér.) Budapest, é. n. (1933—34.) Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 4°. 435+443 1. 1 térkép, 1235+1519 kép és ábra, A magyar népélet régi, lelkes búvára : Herman Ottó vetette egyszer a történetírás szemére, hogy „a népi hagyományok eleddig kevesebb becsben állottak nem egy történetíró szemében, aki a hatalom fényében látja a nemzet életét s kicsinyli, kevesli azt a színtájat, amely telve van munkával, verejtékkel, áldozatta] és szenvedéssel, de éppen azért a nemzet életét jelenti." Az azóta eltelt idő gyökeres s ezért felette örvendetes változást hozott ezen a téren. A hősök kultusza lejárt, helyette a tudomány érdeklődése mindinkább a tömegek élete, a történelem névtelen hősei felé fordult. A múltba néző tekintet ma már nem áll meg a nagy egyéniségek bámulatánál, hanem rajtuk túl észreveszi és meg akarja ismerni a nép örök, kimeríthetetlen őstalaját, melyből azok a hatalmas, kimagasló törzsek messze, mélyre hatoló gyökérszálakon át szívják az életerőt. Ha. önmagunkat igazán meg akarjuk ismerni, ide, a néplélek mélységeibe kell leszállammk. így látjuk csak meg az itt lappangó titokzatos erőket, melyek századokon át bámulatos hűséggel őrizték meg számunkra a magyarság ősi kultúrjavait. A nép, elsősorban a parasztság állandó kölcsönhatásban áll az organikus élettel s ez az erőforrás, a földdel való kapcsolat nem engedi, hogy szerves közösségi élete felbomolják, maga pedig a városi népesség módján puszta tömeggé váljék. Ebben a tudatban hangzik fel egyre sűrűbben az a vélemény, hogy szellemiségünknek a mostaninál mélyebb gyökeret kell vernie a nép „mély kultúrájába", mert nemzeti felemelkedésünknek ez az igazi bázisa. Senki sem kételkedhetik ezek után abban, hogy igazi nemzeti tudomány a magyar néprajz,1 mely a nép lelkének feltárását — annak szellemi és tárgyi megnyilatkozásain keresztül — tűzte maga elé feladatul s ezáltal mélyen, messze bevilágít a magyar 1 Szükségesnek tartjuk ezt hangoztatni azért, mert Solymossy S. (Ethnographia, 1926: 19.1.) még úgy érzi, mentegetőznie kell, mert a (tág értelemben vett) etimológia nem nemzeti tudomány (!).
