Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 1

A PIE TIZ M US MAGYARORSZÁGON. 33 rint Schumberg Tóbiás 1680-ban és 82-ben kiadott, ma már elveszett német énekeskönyvei is a Jézus-szerelem áhítatából fakadt énekeket tartalmaztak. Misztikus hajlamait jelzi Czvittinger által említett, fel nem lelhető 1681-ből származó könyvének hosszú jellegzetes címe is.1 Az 1686-ban Lőcsén megjelent Neuvermehrtes und verbessertes Christliches Gesangbuch2 Paul Gerhardttól és költőtársaitól is tartalmaz énekeket. Nagyrészt e könyv anyagát adta ki magyarul AajjÍLS Mihály-Lőcsén 1696-ban Zöngedöző Mennyei Kar-ában.3 Aachs

—1708) dunántúli lelkész és kemenes^Tíljai foesperes irodalmi működésében jelentkezik először a pietista pap típusa. Nem teológiai munkákat, hanem kizárólag érzelmi jellegű intelmeket, imádságos könyveket és énekeket ír. Valószínűleg Tübingából, ahol a speneri elvek korán ismeretesekké váltak és ahol tanulmányútja alatt ő is megfordult, hozta magával a lelkületének megfelelő pietista indítékokat. Pietistáink később nagy előszeretettel adták ki munkáit. A Németországba menekülő száműzöttek körében találjuk az új irány első tudatos képviselőit. Az élet-halálkérdések itthoni zűrzavarából szalmacsépelő dogmatikus vitatkozások közé kerültek. Érthető ellenszenvvel látták ezt és Spener és követői fegyvertársakra találtak sokukban. A bárok vallási extázis és szertelen misztika tipikus alakja közöttük az iglói származású költő, Klesch Dániel (1620—97). A hatvanas években kerül Németországba. A báro

k gáláns verselés és a mély vallásosság költőiefSinapius Jájios^Ii-encsénből való száműzetése után 1672 otsrïfaHëban húzta meg magát és életrajzírói szerint az új irányok támogatójává szegődött^Lazaru

s Ágostont~(\$35—1693) Lőcséről űzték el 1672-ben. Tíz év Tïrtrtva a-hétf minden napjára írt kéziratos elmélkedéseinek tanúsága szerint (melyet még 1789-ben is használtak Szimiyei szerint Lőcsén) a speneri irány _egyik első h

azai közvetítőjeként tért vissza lelkészi hivatalába. 1674-ben ítélte száműzetésre a pozsonyi törvényszék a szigorú erkölcsi felfogása miatt még N

modori híveivel is konfliktusba keveredő Pilarih Istvánt Д1644—1710). Neu-Salzában a II. János Gyöigy szász fejedelem által alapított magyar exuláns telepen élt, majd Jordansmühle lelkésze lett. A „hamis keresztények" megjavítására Arndt és Spener művei nyomán írja meg Höchst nöthiger nützlicher kateche-1 R. M. K. III. 3160. 2 R. M. К. II. 1583. 3 R. M. К. I. 1490. Századok. 1935. I—XII. 3