Századok – 1935

Értekezések - IFJ. VAYER LAJOS: Pázmány Péter ikonográfiája 273

PÁZMÁNY PÉTER IKONOGRÁFIÁJA. 279 sajátsága. A kor történelmi életének részletes festése nem tartozik feladatunk körébe, de mint hátteret figyelembe kell vennünk és mindég emlékezetünkben tartanunk. Ha ikonográfiái szempontjainkból hasznosítható, elsősorban irott történeti források után kutatunk, minden más szempont­nak megfelelő forrást inkább találunk, mint ilyeneket. Páz­mány Péter számtalan forrásban szerepel, kiterjedt levele­zése, naplószerű és történeti művek egyaránt ontják a rá­vonatkozó adatokat. Egész élete nyitott könyvnek látszik. A harcos jezsuita, az országot irányító esztergomi érsek, a világpolitikában szerepet játszó bíboros és mindezeken felül a katolikus restauráció sohasem pihenő vezéregyénisége tisz­tán kirajzolódik előttünk ezeknek a forrásoknak az alap­ján, amint Eraknói Vilmos két Pázmány-életrajzában, valamint rávonatkozó egyéb műveiben ennek klasszikus történeti megfogalmazását adta.1 Ha azonban nem a közélet ezer vonatkozásában sze­replő, általános történeti szempontból nagyjelentőségű sze­mélyiségről, de mondjuk így, Pázmányról a magánember­ről, Pázmány magánéletéről keresünk adatokat, ezek a for­rások rohamosan kezdenek elapadni. Végre, ha külső karak­teréről, testi megjelenéséről, fizikai mivoltáról szeretnénk ikonográfiái szempontból értékesíthető adatokat megtudni, az irott források teljesen felmondják a szolgálatot. Ennek a jelenségnek, melyet Pázmány legtöbb kortársával kapcso­latban ugyanígy konstatálhatunk, okát csak egyben láthat­juk, és ez az, hogy Pázmány küzdelmes korában egy Páz­mány Péternek modern fogalmaknak megfelelő magán­élete nem volt, és nem is lehetett. Pázmány élete történeti élet volt a szó legszorosabb értelmében. À források erről tanúskodnak és teszik lehetővé ennek alapján belső karak­terének megrajzolását. A külső karakterről, mint az egyé­niség közvetlenül jelentősnek nem tekintett részéről pedig hallgatnak. A Pázmányra vonatkozó hatalmas forrásanyag egészében nincs egy olyan sem, mely önmagában történeti ikonográfiái szempontból értékesíthető volna. Az ikonográ­fiái dokumentumok vizsgálatánál látni fogjuk, hogy alig egy pár, egészségi állapotára és ezen át külső karakterére vonatkozó adat nyújt itt némi, nem nagy értékű segítséget. Hogy példákat mondjunk, e kornak jellegénél fogva szá-1 Franki V. : Pázmány Péter és kora. I—III. Pest, 1868—1872. Fraknói V. : Pázmány Péter. Budapest, 1886. (Magy. Tört. Élet rajzok.) Az elsőt Fraknói, 1., a másodikat Fraknói, 2., megjelöléssel idézzük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom