Századok – 1935

Értekezések - IFJ. VAYER LAJOS: Pázmány Péter ikonográfiája 273

PÁZMÁNY PÉTER IKONOGRÁFIÁJA. 277 lehet, mint egykorú, de sem közvetlenül, sem közvetve természet után nem készült portré.1 Legszorosabb értelemben véve, autentikus tehát a köz­vetlenül vagy közvetve természet után készült portré. Az egy­korú és később készült portrék azonban, mint ilyen auten­tikus portrék leszármazottai, azaz másolatai vagy átdolgo­zásai szintén fontosak, amennyiben kerülő iiton hozzásegí­tenek az autentikus portrék megállapításához. Elsőrendű jelentőségre emelkednek abban az esetben, ha az általuk fenntartott autentikus portré már elveszett. Az autentikus portrék megállapításánál az egykorú vagy későbbi karika­túrák vagy ideálportrék is hasznosíthatók, természetesen kellő kritikával. Mindezek a segítőforrások maguk is ikono­gráfiái dokumentumok, melyekhez sorolhatók az ábrázolt életében vagy halála után készült maszkok, ugyanígy a róla készült fényképek is, melyek az előbbiektől csak abban kü­lönböznek, hogy nem műalkotás-jellegűek. Mindezeken kívül felhasználhatók segítőforrásul más történeti források is. Ezek közül itt elsősorban az olyan irott források jöhetnek számba, melyek az ábrázolt külső karakterére és megjelenésére vonatkozó egykorú, vagy egykorúakra visszamenő, szóval autentikus leírásokat tar­talmaznak. Az ábrázolt jellemrajzai, belső karakterére vo­natkozó adatok csak nagyon ritkán, és akkor is a legnagyobb kritikával hasznosíthatók. Az ábrázolt külső és belső karak­terére vonatkozó leírásokon kívül, legtágabb értelemben tulajdonképen minden, az ábrázolt életére vonatkozó irott forrás tartalmazhat az autentikus portrék megállapításá­nál hasznosítható adatot. Segítőforrásul tekintetbeveendő az említett képszerű és irott forrásokon kívül minden más történeti forrás is, melyekkel szemben a szokásos forráskritikát kell alkalmaz­nunk. Meg kell azonban említenünk még egy fontos segítő­forrást : az ábrázolt holttestét. Amennyiben ez épségben megmaradt és hozzáférhető, nagyon jelentős segítséget szol­gáltathat az autentikus portrék megállapításához. Termé­szetesen ez a dokumentáris érték a megmaradás fokától függ és esetenként a legkülönbözőbb lehet. Mindezen segítőforrások közül, mint látjuk, a legfon­tosabb az ábrázolt fényképe. Ebből következik, hogy a fény­képkorszak előtt, vagyis a mult század közepéig, az auten­tikus portré megállapítása sokkal nagyobb nehézségekbe 1 Schmidt, J.: Das authentische Porträt der Kaiserin Maria-Theresia von Habsburg-Lothringen. Bulletin . . . Nr. 16. Sept. 1932.

Next

/
Oldalképek
Tartalom