Századok – 1935

Értekezések - IFJ. VAYER LAJOS: Pázmány Péter ikonográfiája 273

PÁZMÁNY PÉTER IKONOGRÁFIÁJA. 275 rások esetében. A fénykép, legtökéletesebb formájában mint hangos és színes film, kétségtelenül a legautentikusabb ikonográfiái dokumentum, a történeti valóságnak a legtökéletesebb ábrázolt rekonstrukciója. A történeti ikonográfia mai helyzetében azonban a nem műalkotás-jellegű ikonográfiái dokumentumokat mennyiségben és jelentőségben egyaránt felülmúlják a műalkotás-jellegűek. Ez a helyzet sokáig semmiesetre sem fog tartani, mert a fényképek és filmek száma a képzőművészeti alkotások számával szemben napról-napra növekszik. A műalkotás-jellegű ábrázolt források autenticitásával kapcsolatban első pillanatra talán felmerülhetne a régi kétség, a múlt század történettudományának tartózkodó bizalmatlansága a műalkotással, mint történeti forrással szemben, mely a történeti ikonográfia kialakulását oly sokáig megakadályozta. Ma azonban, a művészet- és történettudomány, ezeken belül a művészettörténet és esztétika, illetőleg a szellemtörténet és történeti ikonográfia szempontjainak tisztázása után, ezzel az elavult felfogással végérvényesen leszámolhatunk. A művészeti koncepció és a történeti dokumentáció, a műalkotás mint olyan és a műalkotás mint ikonográfiái dokumentum (képszerű vagy ábrázolt történeti forrás), tudományos szemléleti értéke nem állhat egymással sem egyenes, sem fordított arányosságban. A két szemlélet nem áll egymással szemben, hanem egymás mellett. Hasonlóképpen tisztázott a szellemtörténeti és történeti ikonográfiái értékelés megkülönböztetése. A szellemtörténeti szemlélet a művészettel mint az emberiségre, a társadalmakra, a művészen és műélvezőn kívül a társadalom minden tagjára ható, rajtuk át eseményeket, történéseket, történelmet alakító tényezővel foglalkozik. A történeti ikonográfia számára a művészet mint az eseményeket, történéseket feljegyző, megőrző, megörökítő, történelemről tanúskodó tényező szolgáltat a műalkotásokban ikonográfiái dokumentumokat, képszerű vagy ábrázolt történeti forrásokat.1 A műalkotás-jellegű ikonográfiái dokumentumok magától értetődően meghatározzák a velük szemben alkalmazandó sajátos módszert, mely így a történettudományi és művészettudományi módszer egyesítéséből, azaz megfelelő helyen a megfelelő alkalmazásából jön létre, mint sajátos történeti ikonográfiái módszer. A sajátos anyag és az ebből követ-1 Abraham, P.: Arts et sciences, témoins de l'histoire sociale. Annales d'histoire économique et sociale. 1931. 10. k. 20*