Századok – 1935

Tárca - Hajnal István: Fináczy Ernő † 265

265 Tárca. FINÁCZY ERNŐ f 1860—1935 A neveléstudománynak magyar nagymestere, társulatunk igazgatóválasztmányának tagja, eltávozott közülünk. Neve, egyé­nisége egy hosszú emberöltőn át fogalom volt a maga tudományá­nak, de minden más tudományágnak területén is, amely saját jelene és múltja, az emberi társadalom életében vitt szerepe iránt érdeklődött. Belső okai vannak annak, hogy sokan elsősorban a történet­tudóst látták benne : Erős elméleti, filozófiai képességei nem lettek egyoldalúan úrrá felfogásában, ami benne a nevelés lényegéről kialakult. Nemcsak gondolatokat és embereket vizsgált, hanem azt, hogy a nevelésnek természetes, vagy mesterséges módszerei, ösztönös vagy okszerű elvei milyen kölcsönös viszonyban állottak a különböző korszakok társadalmával, miként nőttek ki azokból, vagy módosultak általuk. És ezért a szellemi fejlődésnek minden filozófiatörténetnél, műveltségtörténetnél életteljesebb, jelentő­ségükben átérthetőbb leírását adják Fináczy művei, valósággal társadalmi súlyát a különböző korszakokban feltörő gondolatok­nak. Aki úgy érzi, hogy a szellemi mozgalmak, a tudományos eredmények nem csupán saját zárt belső törvényszerűségük szerint alakulnak és járják be fejlődéspályájukat, s hogy a társa­dalmat nem csupán felülről adott parancsszavaikkal késztetik a fejlődésre, hanem átérti a szellemnek és társadalomnak elválaszt­hatatlan együttes életét, az elsősorban a nevelés történetében igyekezzék tanulságokat keresni. Ez a történet magának a gondo­lat társadalmiságának, intézményességének története. Fináczy művei a magyar közönségnek azon, más téren, sajnos, ritka alkalmat nyújtják, hogy magyar tudós és író vezesse végig az emberiség egész neveléstörténetén és hogy ezúttal a ni agyai' fejlődéssel is ugyanazon író ismertesse meg. Sőt,' ha valaki idegen írók neveléstörténeti műveit olvassa, szembetűnővé lesz előtte Fináczy munkájának határozott előnye velük szemben. Mindegyiknél tisztábban látja az arányokat, az egyes eseményeknek, mozgalmaknak, gondolatoknak jelentő­ségét. Minden más, nagyobb nemzet írója önkéntelenül is bizonyos mértékben egyoldalúan lát, saját nemzete kultúr­szerepének hatása alatt ; Fináczyé igazi kiegyenlített, euró­pai tekintet, amit különben ifjúságától kezdve beható külföldi tudományos kutatások alakítottak ki benne. A nagy nemzetek hatalmas kultürversenyét a múltban bensőséges biztossággal figyeli és egyenlően érzi igaz erejüket. Előadásmódja nem stílus, hanem a szavaknak az élet és súly szerint való kiosztása ; és ezzel a múltból szóló régismert gondolatok, mondatok valóságszerű, drámai életre ébrednek újra. A krisztusi tanokból vett idézetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom