Századok – 1935

Szemle - Vecsey Lajos: A szombathelyi líceum alapítása és első évei. Ism.: Tóth László 257

SZEMLE. 257 kereskedelmi viszonyokat ; részletesen szól az ingatlanforgalomról és a népoktatással kapcsolatban a szellemi életről is. Legsikerültebben a város ipari gócponttá alakulását és II. József vallási politikájának vonatkozásait tárgyalja. Alapos helyismeretre valló hozzáértéssel ír a topográfiái viszonyokról ; megállapítja a kataszteri változásokat, a régi házak helyét és tulajdonosait. Kár, hogy tanulságos helyrajzi megállapításait térképen nem szemlélteti. Meggyőzően mutat rá, hogy az Acsády-fóle történeti-statisztikai munkának Egerre vonatkozó adatai mennyire hibásak és hiányosak ; ez újólagos figyelmeztetés lehet, hogy Acsády kiadványának használatánál óvatosság szükséges. A szerzőnek sikerült a helyi érdeklődők számára írt népszerű könyvében jellemző rajzokat adnia a XVIII. századi Egerről. Mozaikszerű előadásmódja azonban nem bizonyult alkalmasnak a fejlődés menetének megrajzolására. Feldolgozás helyett megelégedett az anyag bizonyos fokú rendezésével. Az egyes fejezetcímek alatt inkább csak példákat sorol fel és a régi helyesírás megtartásával nyers idézeteket közöl, a belőlük kínálkozó megállapítások rendszerbefoglalása azonban elmaradt. Az alkalmazott csoportosítás sem felel meg teljesen az anyag elrendezésének. A fejezetcímek nem mindig fedik a tartalmat. így egyes gazdaságpolitikai részek a közbiztonságról szóló fejezetben olvashatók, demográfiái leírásokat pedig három fejezetben is találunk. Néhány terjengős fejezet mellett nagyon hiányzik a város és földesura viszonyának ismertetése. Emelte volna a könyv értékét, ha В. a nemzetiségekre (rácokra), az árvíz elleni védekezésre és a régi utcákra vonatkozó adatait is közzétette volna. Az űrmértékek általános magyarázata mellett érdekes lett volna annak megállapítása, hogy a korábban messzi földön elterjedt egri köböl mint bormérték használatos volt-e a XVIII. században. (V. ö. Lederer E. : A régi magyar űrmértékek. Századok, 1923. 314—315 1.) Szerző mindvégig nagy érdeklődéssel és tárgyszeretettel vizsgálja a kor lelkiségét és Eger speciális viszonyait. Túlfűtött lokálpatriotizmusában azonban kissé romantikus színben látja a század erényeit és hibáit. Talán ez a szemlélet akadályozta meg az annyira csodált „építőszázad" összefüggő áttekintésében. Egy város XVIII. századi képének megrajzolásánál nem elegendő csupán a saját — körülhatárolt — anyaggyűjtésünkre támaszkodni. Az a körülmény, hogy Eger iskola-, vár- és művészettörténetét már avatott tollak feldolgozták, írem mentesít, hanem éppen kötelez az eredmények felhasználására, különösen egy ilyen természetű munkánál. Rendszeresebb feldolgozást is adhatott volna, ha a helytörténetírás mai követelményeinek ismeretében fog munkájához és a városi levéltárban végzett gyűjtését más helyi levéltárak, mint az érseki, a káptalani magán- és országos, a megyei és esetleg valamelyik szerzetesi levéltár anyagával kiegészíti. B. azonban, úgy látszik, már eleve sem akart ily szakszerű feldolgozás követelményének eleget tenni, hanem megmaradt az előszóban jelzett célkitűzés keretei között. Nem akart „elegáns történettudományt" nyújtani, hanem „csak apró kicsiségeket". Szívesen elismerjük, hogy ebben a vonatkozásban derekas munkát végzett. Sok szeretettel és elismerésre méltó buzgalommal gyűjtött adatokat Eger XVIII. századi történetéhez, amelyek lényegesen meg fogják könnyíteni a későbbi rendszeres feldolgozást. Eperjessy Kálmán (Szeged). Vccscy Lajos: A szombathelyi királyi líceum alapítása és első évei. 1793—1808. Szombathely, 1934. 8°.95 1. A szombathelyi líceumot 1793-ban Szily püspök, a heiligenkreutzi cisztercita apát, mint a Századok. 1935. IV—VI. 17