Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 1

28 SZENT-I.VÁNYI BÉLA. helységek voltak, a templom és iskolaépület javítása vagy építése azonban itt is nagy nehézségekbe ütközött. A papságot mozgásában és hivatásának gyakorlásában folyvást korlátozták. A Carolina Resolutio 1731-ben csak az alsóbbfokú protestáns iskolákat engedélyezte, a felsőbb iskolák felállítását nehezen megszerezhető királyi engedélyhez kötötte. A protestáns városi polgárságot kiszorították a magisztrátusokból és 1751-ben megtiltották a városok hozzájárulását a protestáns iskolák fenntartásához. A magasabb műveltség megszerzését azzal is nehezítették, hogy 1725 óta csak útlevéllel lehetett külföldre jutni. Mária Terézia alatt a porosz egyetemek látogatása nagy nehézségekbe kerül, Halle látogatását 1763-ban külön rendelet is eltiltja, miután az előző években a hétéves háború tette lehetetlenné. A könyvnyomtatás és terjesztés elé is nagy akadályok gördülnek. III. Károly 1715-ben a nyomdák felállítását azokra a helyekre korlátozta, ahol megfelelő cenzorok működtek. A külföldi könyvek behozatala nagy anyagi kockázattal járt. A határon sok esetben foglaltak le könyveket. Rotharides Mihálynak, a magyar tudományosság történetét megírni akaró nagy nyomorúságában is megható kitartással dolgozó magyar tudósnak több ládát kitevő gyűjteményét cenzúrázás címén tartogatják maguknál a hatóságok s csak sok könyörgés és közbenjárás, keresgélés után kapja vissza a gondozatlanságban nedvességtől nagyrészt tönkrement iratait.1 Ha a határon át is jutnak a könyvek, a birodalom belsejében is feltartóztatják szállítóit. A konfiskált könyveket a császári udvarba szállítják. Hogy a bécsi szűrőt kikerüljék, az északi Kárpátok szorosain át juttatják be titkon szállítmányaikat.2 Az evangélikus egyház az üldöztetések alatt semmiesetre sem vehette át mintájának, a német egyháznak szervezeti rendszerét. Ott világi támogatásban részesülő nagytekintélyű és nagyhatalmú papság őrizte az ortodoxia rendszerezett hitelveit, nálunk a magánistentiszteletekre szorult szervezetlen partikuláris gyülekezetek és bujdosó papjaik létük puszta védelmére fordították erőiket. A XVII. század végén, eltekintve az erdélyi szászoktól, a legnagyobb szervezetlenség tapasztalható. A magyarországi részek egyetlen super-1 Gragger R. : Egy magyar tudós sorsa. Klebelsberg-Emlékkönyv. Bpest, 1925. 437. 1. 2 Asbóth A. Kassa, 1733. aug. 1. ; Trautmann S. Berg, 1733. aug 15. ; Joh. és Georg Draud. Pozsony, 1749. aug. 13. ; Moellenhof, Wien, 1733—36. levelei Franckehoz. Francke-hagyaték. Staatsb. Berlin.