Századok – 1935
Történeti irodalom - Braun; Franz–Ziegfeld; A.: Geopolitischer Geschichtsatlas. Ism.: Mendöl Tibor 239
TÖRTÉNETI IRODALOM. 243 Ezzel szemben az a sajátságos — s ez nagyon jellemző a geopolitika fogalmának manapság néha túlságosan tág, jelen esetben azonban éppen túlságosan szűk értelmezésére —, hogy B.—Z. atlasza a „geopolitikai" jelző használatát azzal már indokoltnak véli, hogy politikai törekvések és mozgalmak, államok és egyéb közösségek és szervezetek térben való elhelyezkedésének és terjeszkedésének puszta tényeivel foglalkozik, illetőleg azokat mint puszta tényeket térképre rajzolja. A geopolitika tágabb értelmezése szerint az ilyesmi csupán az első feladat, amelyet követnie kellene a tények magyarázatának. Ezt a második feladatot az atlasz akkor oldaná meg, ha a térképeken a politikai jelenségeken kívül az azok mögött álló, azokkal gyaníthatólag vagy bizonyíthatólag oksági kapcsolatban álló, vagy azokat legalább is méreteikben és irányukban módosító tényezőket is feltüntetné. Nagyon tévednek a szerzők, ha ezt a feladatot az atlaszhoz csatolt külön klíma-, talaj- és egyéb fizikai viszonyokat feltüntető térképek közlésével megoldottnak vélik. Ez ugyanolyan eljárás, mintha egy világtörténelmi kézikönyv szerzője bevezető fejezet gyanánt változatlanul átvenné egy fizikai földrajzi kézikönyvnek a Föld klímaterületeiről, hegyrendszereiről, vagy talajtípusairól szóló fejezetét abban a hiszemben, hogy ezzel könyvét geopolitikai alapon megírt világtörténelemmé tette. Mennyivel inkább kiérdemelné az atlasz a geopolitikai jelzőt a szó teljes értelmében, ha példáid az európai államok gyarmatainak fokozatos térhódítását olyan alaptérképen látnánk, amely halvány színekkel a mérsékelt, óceáni éghajlatú területeket, a sivatagokat és egyéb, a gyarmatok terjeszkedése szempontjából jelentős éghajlattípusok elhelyezkedését is feltüntetné ! Bizonyára a történészek sem kifogásolnák, ha a tengeráramlások rajza nem hiányoznék a nagy tengeri felfedezők útvonalait ábrázoló térképekről, éppúgy, mint a nehezen járható hegyvidékek vagy erdők helyének legalább durva jelölése minden olyan térképről, amely akár szárazföldi utazók, akár hadseregek útjáról akar tájékoztatni. A táj fizikai jelenségeinek nem a fizikai földrajzban szokásos általános kategóriáit kell egyetlen térképre felrajzolni, hanem esetről-esetre ki kell keresni azokat a tisztán fizikai földrajzi szempontból néha igen jelentős, máskor kevésbbé fontos tényezőket, amelyek az éppen szóbanforgó politikai jelenség térbeli elhelyezkedését jórészt valóban megmagyarázzák. Egy ilyen, a geopolitikai-történeti címet teljes joggal viselő atlasz elkészítése még a jövő feladata. Ez lenne a harmadik atlasztípus, amely az előbbi kettőt : a dinamikusai és az egyszerűen ma is ,,történeti"-nek nevezett sztatikus atlaszt kiegészítené és azokkal együtt valóban hasznos szolgálatot tehetne geográfusnak, történésznek és politikusnak egyaránt. Meinlül Tibor (Debrecen). 16*
