Századok – 1935

Történeti irodalom - Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István naplói. III–IV. k. Ism.: Varga Zoltán 220

•224 TÖRTÉNETI IRODALOM. sággal lép fel az álló híd érdekében. A technikai haladás irányában tanúsított •— de mégis sokoldalú — érdeklődése kiterjed az út- és utcakövezés módjára is, a hajózás lehetőségének megteremtése és a folyószabályozás érdekében pedig életét veszélyeztető alapos előtanulmányokat végez. A magyar alkotmánnyal szemben tanúsított elégedetlenségét többször kifejezésre juttatja naplóiban. Szerinte a magyarságnak nincs helyes fogalma a valódi alkotmány mibenlétéről ; szükségesnek vallja a reprezentatív alkotmányos rend megvalósítását. Az alkotmányos élet kérdései különösen az 1825—27. évi országgyűlés alatt foglalkoztatják, de működése és érdeklődése hamarosan merőben gyakorlati célok elérésére terelődik át. Naplói folyamán végigvonul az a törekvés, hogy saját anyagi ügyeit minél észszerűbben rendezze. Kiadásai csökkentésére egészen aprólékos számításokat végez és nem hiányzik adott alkalommal a takarékosság törvényeinek áthágásáért az önmagának tett szemrehányás sem. A magyarság egyeteménél szintén a gyakorlati érzék kifejtését sürgeti s ennek hiányát korholja. A feudális, gazdaságilag immobil társadalommal szemben Sz. a tipikus polgári erények képviselője s magyar talajon ő szerez azoknak polgárjogot. Sz. már ezzel a tettével is a magyar koraliberális törekvések megindítójának tekinthető. Sajátos vonása történetírásunknak, hogy Sz. tanítása és a koraliberális ' nemzedék viszonyának megítélésénél nem tud szabadulni azoktól az előítéletektől, melyek az egykor ellentétes álláspontot elfoglak) felek tisztánlátását megzavarták. Míg Sz. és a koraliberális nemzedék koncepciója ellentétes vonásairól, e sok tekintetben egészen személyes motívumok ból felépülő ellentét kialakulásáról a következő kötetek anyagának új adatai alapján lesz időszerű szólni, most a rokontulaj donságok kiemelésére kínálkozik alkalom. Sz. rendszerének alapja tagadhatatlanul : vallásossága, mely azonban szakítva a felekezetek dogmatikai vitáinak kiélezésével, elsősorban a vallásosság erkölcsi oldalait állítja előtérbe. E tettekben nyilvánuló vallásosság kívánata és fontosságának hangsúlyozása nem idegen a koraliberális nemzedéktől sem, sőt éppen belőle fakad reformrendszere is. Történetírásunk elsősorban a francia hatásokat igyekszik e liberális nemzedéknél kimutatni, holott az angolszász vallásosságból fakadó reformrendszer hatása már a kortárs báró Eötvös Józsefnél tudatos volt. Nem szabad elfelejtkeznünk Troeltsch figyelmeztetéséről,1

aki a liberálizmusban — ha nem is mindig tudatos — vallásos jellegű szociális ideák jelenlétére mutat rá. A vallásos érzés elszíntelenedése lassú fokozatossággal csak a 40-es évek második felében előtörő nemzedéknél következett be. E vallásos felfogás következménye a szabadság-fogalom tartalmában bekövetkezett változás. A nemesi társadalom a 1 Protestantisches Christentum und Kirche in der Neuzeit. Kultur der Gegenwart. I. 4.4909. 637. skk. 1.