Századok – 1935

Történeti irodalom - Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István naplói. III–IV. k. Ism.: Varga Zoltán 220

•222 TÖRTÉNETI IRODALOM. E zárójelek túlnyomó része V.-nak a rövidítések feloldásában tapasztalható nagyfokú óvatosságából származik. Kiadása úgyszólván teljesen ragaszkodik a kézirat helyesírásához, sokszor interpunkciójához is s még a konvencionális rövidítések megoldását is csak zárójelek közé iktatva adja. Címek, hónapok, mérték- és pénzegységek rövidítései szerintünk minden jel nélkii feloldhatók volnának. A félbenhagyásos rövidítéssel írt, de kétségtelenül felismerhető nevek ugyanígy kiegészíthetők lettek volna. Az általánosan használt rövidítések mellett a napló természetéből folyó egyéni rövidítésekkel is felette gyakran találkozunk. Ezek leginkább tulajdonnevek sziglás rövidítéséből állanak. (Pl. Crescence, Zichy Károly, Wesselényi stb., akiknek nevét sohasem írja ki.) Mivel V. jegyzetekben úgyis adja a ritkábban előforduló neveknél a legfontosabb személyi adatokat, elég lenne talán a rövidítésre is csak ott hivatkozni. A gyakran előforduló neveket minden különös jelzés nélkül feloldhatónak véljük. Szükségtelennek tartjuk az elírt szavak helyes alakjának jegyzetben való kiigazítását — teljesen elegendő a szokott jel (!) használata —, valamint a teljes kelet naponkénti kiírását, hiszen az élőfejek állandóan mutatják az évet és hónapot, viszont a napot Sz. is rendesen feltünteti ; ellenben az áttekinthetőség növelésére szolgálna a napok keltezésének kövér szedéssel való kiemelése. Az elmondottak azonban mitsem vonnak le a naplók kiadásának jelentőségéből, sőt éppen azok használhatóságát szeretnék előmozdítani, hiszen a történelmi kutatás szempontjából a tervbevett Sz.-sorozat mielőbbi megjelenése valóban igen kívánatos volna. A naplók és levelezések kiadása nyomán eddig is értékes tanulmányokkal bővelkedő kiterjedt Sz.-irodalmunk remélhetőleg még mélyebbé és színekben gazdagabbá válik. Különösen Sz. gondolat- és reformrendszerének, valamint egész életműve kialakulásának és fejlődésének tanulmányozását várhatjuk tőle. Már eddig is néhány jólsikerült filológiai elemzés rámutatott azokra a hatásokra, melyek tanulmányai és olvasmányai nyomán Sz. világnézete kialakulásában szerepet játszottak. A naplók élményszerű benyomásokat rögzítenek meg és segítségükkel az államférfi és politikus mellett az ember alakja domborodik ki szemünk előtt. Világos képét adják pl. a naplók Sz. hivatástudata kialakulásának. Míg az ifjú Sz.-nél a tett inkább csak a nagyúr játékösztönéből, szórakozó hajlandóságából, lelke belső bizonytalanságából, Crescence iránt érzett kezdődő szerelméből és a büszkeségből származó nagyság utáni vágyból születik meg,1 későbbi éveiben tanítása abszolút eredménye éppen a „munka moráljának megteremtése" lesz.2

Nemesi és arisztokratikus életszemléletét polgári életfelfogással átitatott olvasmányai és a polgári 1 Halász G. : A fiatal Széchenyi. Nyugat, 1934. 543. skk. 1. 2 Pauler A. : Széchenyi társadalmi erkölcstana. Sz. eszmevilága, II. 84. 1.