Századok – 1935

Történeti irodalom - Málnási Ödön: Gróf Csáky Imre bíbornok élete és kora. (1672–1732) Ism.: Bónis György 210

210 TÖRTÉNETI IRODALOM. del card. Francesco Buonvisi. I—II. k. Lucca, 1818.). Igen alaposak és világosak a jelentésekhez fűződő jegyzetek és tárgyi magyarázatok is, amelyek a további kutatást szerencsésen segítik elő azzal, hogy mindenütt tartalmazzák az idevágó irodalomra vonatkozó utalást is. Nem egészen világos, hogy miért korlátozta V. anyagközlését az 1666—1683. esztendőkre. A bevezetésben erre vonatkozólag azt írja, hogy Szelepcsényi György érseki székfoglalásával kezdi a jelentések közlését, viszont azt nem viszi egészen Szelepcsényi haláláig, 1685-ig, mert 1684-től kezdve csak nagyon kevés egyházi vagy politikai vonatkozás található bennünk, annyira lefoglalja a nunciusok és Róma figyelmét a török elleni háború ügye. Nem helyeselhetjük V.-nak ezt az eljárását, mert így megint csak nem egy históriailag lezárt egésznek okleveles anyagát adja, hanem csupán abból egy kissé önkényesen kiszakított részletet. Sokkal logikusabb lett volna, miután V. vezető szempontja egyháztörténeti — vagyis a katolikus restauráció ügye római szemmel nézve —-, ha az I. Lipót idejéből való összes jelentések magyar vonatkozásait gyűjtötte volna össze. Vagy pedig pápai uralkodási évek, esetleg nunciatúrák szerint zárhatta volna le az anyagot, amint ezt a nunciusi jelentések német kiadói rendszerint teszik, így a nunciusi jelentések egy korszakát az illető ország első főpapjának működési éveihez szabni s még ezt sem teljesen keresztülvinni, kicsit szokatlan, ami az olvasónál ebben az esetben is a túlzott sietség benyomását kelti. Ami a jelentéseknek és az utasításoknak csupán magyarnyelvű kivonatban való közlését illeti, amelyet csak a legfontosabb részleteknél vált fel a szószerinti eredetiben való közlés, utalunk a fentebb részletesen kifejtettekre. Kár volt itt is annyira takarékoskodni a hellyel és nem minden részletet a kutatás számára egyedül kielégítő eredeti szövegben közölni, a szélesebbkörű érdeklődést pedig a gazdag anyagú bevezetésre utalni. V. azonban ezzel a könyvével is kétségtelenül jó munkát végzett és határozottan igen sok becses részlettel gazdagította történeti tudásunkat. Tóth László. Máinási Ödön: Gróf Csáky Imre bíbornok élete és kora. (1672— 1732.) Kalocsa, 1933. 8°. 332 1. + 1 leszármazási táblázat. Csáky Imre kimagasló alakja a XVIII. század eleji magyar közéletnek. Tevékenysége rendkívül széleskörű és sokágií : az egyház bíbornoka, egyházmegyéinek építője, a katolicizmus terjesztője, a trón hűséges támasza, az országgyűlés vezérszónoka, a reformbizottságok elnöke, s mint ilyen, számos közgazdasági, közigazgatási, katonai és jogi újításnak (pl. magyar haditanács, helytartótanács, kerületi táblák, folyamszabályozás, telepítés eszméjének) kitartó harcosa, családjának hűséges támogatója, alárendeltjeit megbecsülő, európai látókörű főúr. Életútja külföldi tanulmányokon, plébánosi, alkancellári, püspöki, érseki munkásságon, kuruc küzdelmeken, országgyűlési és bizottsági