Századok – 1935
Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 1
20 S ZENT-IVÁN УI BÉLA. egyengette Rákóczi Zsigmondnál meghívásának útját. Az uralkodó dogmatikus-skolasztikus iskolafilozófia ellen folytatott harcában így hatalmas segítséget nyert, hiszen Comenius, mindenben a lényeget kereső rendszerével a szavak és formák ellen küzdő mozgalmak pedagógiai konzekvenciáit a legtökéletesebben vonta le. Comeniusban az érzelmi vallásosság egyik komplikált lelkű nagy alakja került négy évre Magyarországba. A cseh-morva testvérek szektája, melynek püspöke volt, az üldöztetések alatt erősen misztikus hajlamúvá lett. 1628-ban sokan telepedtek le közülük Magyarországon, Szakolcán, Puchon és Lednicén. Comenius a magyarországi testvérek jósolgató papjával, iskolatársával, Drabik Miklóssal együtt hajlamos volt a misztikus prófétációkra, ismeretes ebből származó chilializmusa. Az egyházszervezeti kérdésekben nem egyezett meg az őt meghívókkal, sőt Independentia aeternarum confusionum origo c. presbitariánus ellenes munkáját ittléte alatt Lissában újra kinyomatta és példányokat juttatott belőle Sárospatakra. A mindjobban elharapódzó egyházpolitikai vitába azonban nem keveredett be. 1653-ban sikerült Medgyesinek keresztül vinnie, hogy az egyházi hatóságok hivatalosan megengedték a presbitériumok megszervezését azokban a gyülekezetekben, ahol ezt kívánták. Nagyon jellemző az új irány híveinek erősen személyes jellegű vallásosságára és a formalizmus elleni felfogására a Miatyánk kötelező elmondása körül támadt vita, Ellenszenvesnek tűnik fel számunkra az imaformához, bizonyos szókhoz való ragaszkodás ; mert a léleknek szabadnak kell lenni a könyörgésben. Az új eszmék érdekében több munkát ad ki az 1650-ben felállított sárospataki nyomda1 . A szóban és írásban folyó viták során Abaúj vármegye még pozsonyi országgyűlés követének is utasítást adott, hogy a puritánusok ellenfelei körében hirdessék a békés kiegyezés közeli lehetőségét. Az országgyűlés protestáns követei közt erősen puritánus ellenes volt a hangulat ; sikerült azonban az egész ügyet elhallgatatni. Az egyházszervezeti és szertartásbeli kérdések körüli vitáknál az egyéni hiten nyugvó személyes, erősen érzelmi vallásosság terjedése szempontjából sokkal fontosabb az a 1 Medgyesi P. : Rövid tanítás a presbyteriumról. 1653. ; Isteni és istenes zsinat 1655. ; Tolnai J. : Daneus Racai, azaz a miatyánk felől igaz értelmű tanítóknak magok mentsége 1654. ; Lippai S. : Dissertatio . . 1654. ; Desperate causa 1655. ;' R- M. К. I. 904, 966, 892. II. 811, 836.