Századok – 1935
Értekezések - NÉMETHY GYULA: A székelyek eredetének kérdése 129
A SZÉKELYEK EREDETÉNEK KÉRDÉSE. ^ 1 35 nyitja Thúry : 1. Einhard szerint 796-ban a Pipintői szorongatott avarok a Tiszán túlra menekülnek, 2. „ezeket a Tiszán túl lakó avarokat a IX. század közepén Ravennai Guido geographus említi." Ehhez a második ponthoz két megjegyzést kell fűznünk : az első most nem fontos, az t. i., hogy a Geographus Ravennas és Guido két személy (Guido a Ravennas kivonatolója) ; fontos azonban egy második megjegyzés, az, hogy a Ravennas nem 850, hanem 680 körül írt, tehát a Pipin által a Tiszán túlra űzött avarokról nem beszélhet, mert hiszen Pipin előtt száz esztendővel élt. Első helyre tehát a Ravennas adatát kell tenni ; szerinte 700 körül avarok éltek Dáciában, azon a földön, melyen a Tisia, Tibisia, Brica, Marisia, Arine, Gilpit, Gresia folyók folynak. („ ... Datia prima et secunda, quae et Gipidia appellator, ubi modo Uni qui et Avari inhabitant.")1 A Ravennas adata Thúry bizonyítása szempontjából semmi lényegeset nem tartalmaz ; hogy a Tiszán túl — mondjuk 650—700 között — avarok laktak, azt az avarokról szóló történeti források alapján régen gondolták, de ki tudja, kétszáz évvel később, a magyar honfoglalás idejében, laktak-e ezen a területen avarok? Nem hiszem, hogy laktak volna — legalább is jelentős számmal —, mert semmi nyomuk sincs. A Ravennas avarjaitól függetlenek a Pipin avarjai, kik 796-ban a Tiszán túlra menekültek, de hogy ott is maradtak, azt — mint láttuk — senki sem mondja s ennek semmi nyoma. De van a Thúry bizonyításának még egy nagy hiánya : az avar helynevek, melyekkel bizonyít, egyáltalában nem avarok. Mert gondoljunk csak egy kicsit jobban bele ebbe a helynevekkel való bizonyításba. Az avarok Thúry szerint is törökök, a lakóhelyüket, költözésüket bizonyító helynevek között tehát feltétlenül kellene lenni egy világosan mutatkozó török csoportnak. Ezzel a gondolattal Thúry eleinte egyáltalában nem számolt ; később, midőn Sebestyén e tekintetben kifogást emelt, foglalkozott a dologgal és a Sebestyén ellen írt polemikus cikkében2 a szóbanforgó kilencvennél több helynév közül tizenötről bizonyítja, hogy török eredetű, azonban e tizenöt magyarázat között is alig akad olyan, ami elfogadható : az egyeztetések egyszerűen a székely helyneveknek törökök lakta területek hasonló helyneveivel és 1 Ed. Pinder et Parthey. 202., 204. 1. 2 Még egyszer a székelyek eredetéről, Erd. M. XVI.; az ide tartozó rész : 271—74. i
