Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 1

A PIE TIZ M US MAGYARORSZÁGON. 13 misszionáriusok. Nagyarányú levelezésében, melyet később fia is folytatott, figyelmes irányítója volt híveinek, akiket törekvéseikben anyagilag is támogatott. Ez a tény nagyban elősegítette a magyarországi pietizmus elterjedését. Pedagógiai elveit rendszeres neveléstanában és lelkészneveléssel foglalkozó irataiban foglalta össze.1 Spener írásai Tübingában is felkeltették a fiatalok lelkesedését. Bár Francke személyesen is járt ott, a würtenbergi pietizmus más természetű volt, mint hallei. A würtenbergiek élükön Bengellel, tevékenységük rúgóját a biblia átélésében találták meg és nem a Francke-féle kegyelemelnyerés misztikus élményében. Pietizmusuk nem került oly éles ellentétbe a felvilágosodással, mint a halleiaké ; sőt közülük egyesek határozottan a felvilágosodás teológiája felé vezettek. A hallei pietisták lojális magatartása a felsőbb osztályok közt közkedveltekké tették őket. I. Frigyes harmadik felesége Spener egyik barátját tette udvari papjává, I. Frigyes Vilmos — bár a halleiak későbbi fanatikus vitáit nem szerette — Wolffal keletkezett afférjukban melléjük állott. A dán királyi udvar is a pietizmus hatása alá került. A mozgalom elterjedését az arisztokrácia köreiben Francke Királyi Pedagógiuma nagyban elősegítette. 1743-ig intézetében 25 gróf és 69 báró nevelkedett. Ez természetesen a polgárság közti elterjedését is sietette. Az egyetemeket nem tudta oly gyorsan meghódítani, mint a népet és udvarokat. Haliéhoz állt mégis az ortodoxiával vívott vitáiban Königsberg, Jena, Giessen és Kiel. Itt élt Korkolth tanár, Spener és Francke jó barátja, aki lelkes hirdetője volt a pietista szellemben való vallásoktatásnak. A század elején izolálva jelentkezett egy-egy pietista tanár Leipzigben, Wittenbergben és Altorfban.2 A pietizmus itt vázolt főiránya fő gyökereinek eszmetartalmát : a protestáns misztika gazdag motívumait és az ortodoxiaellenes reformmozgalmakat a praxis pietatis gondolatában harmonikusan egyesítette. A történeti alapmotívumok a pietizmusnak elnevezett organizált eszmekomplexummal párhuzamosan, vele összefüggve vagy függetlenül egyenként is kifejtették impulzusaikat a század 1 V. ö. : August, О. : А . H. Francke. (Schrödel : Päd. Klassiker В. IX.) Halle, 1902—1904. ; Schräder, W. : Geschichte der Friedrichsuniversität zu Halle. Berlin, 1894. 2 Tholuck, A. : Geschichte des Rationalismus. I. Geschichte des Pietismus und des ersten Stadiums der Aufklärung. Berlin, 1865.