Századok – 1935
Szemle - Pajewski; Janusz: Węgierska polityka Polski w potowie XVI. wieku (1540–1571.). Ism.: Bottló Béla 113
114 8ZEMLB. Kiindulópontja az a pillanat, midőn a lengyel politikának döntenie kellett, vájjon a Habsburgok magyarországi törekvéseit fogja-» támogatni, vagy pedig az újszülött János Zsigmond érdekeit védi-e, befejezése pedig az 1571. évi szerződés, melynek célja János Zsigmond helyzetének megerősítése. Fráter György János király halála után Erdély számára a Habsburg-ellenes francia királyban és János Zsigmond nagyatyjában, Zsigmond lengyel királyban keresett szövetségest. Ettől 1540 július 23-án kért támogatást. Zsigmond Kmita Pétert, a korona marsallját küldte Magyarországra, hogy szükség esetén Izabella és János Zsigmond jogait védelmezze meg, de megbízatása szerint Ferdinánd érdekeire és a magyar urak hangulatára is tekintettel kell lennie ; a fegyveres segítség küldése elől kitért és azt tanácsolta, hogy a János király halála után maradt pénzből fogadjanak őrséget a veszélyeztetett várakba. Kmita betegségére hivatkozva visszaadta megbízatását. Ezután gyakran változnak nemcsak Zsigmond követjelöltjei, hanem tervei és követeinek adott utasításai is. Végül is október 2-án Czarnkowski Andrást és Górka Andrást azzal az ígérettel küldi Ferdinándhoz, hogy őt magyarországi terveiben nem szándékszik akadályozni és legszívesebben az ő fején látná a magyar koronát. A követek feladata volt még a Ferdinánd és Izabella közti közvetítés is. Ferdinánd Izabellához küldte Czarnkowskit, hogy a békesség érdekében bírja őt rá a váradi szerződés betartására, míg saját követei a Pozsonyba vagy Nagyszombatba való költözésre akarták rávenni. Mindez azonban keresztezte Fráter György elgondolásait. Lengyelország magyar politikájában két áramlat vehető észre. A hivatalos lengyel politika, célja lévén az Ausztriával való jóviszony fenntartása és a gyalui szerződé» végrehajtása, azon volt, hogy Izabella hagyja el Magyarországot. A másik irányzat, amelynek lelke Bona, a királyné volt, viszont mindent elkövetett, hogy Ferdinándot céljai elérésében megakadályozza. Bona ellenezte fiának, Zsigmond Ágostonnak házasságát is Erzsébet főhercegnővel. Érthető, hogy e két ellentétes hatás alatt nehéz volt Izabella helyzete. Az 1540—1543. évek közti eleven magyar-lengyel kapcsolatok után 1548-ig csendesebb korszak következett. Zsigmond halálának ós Zsigmond Ágost trónralépésónek hatását a magyar és német politikai fejlődés szempontjából még nem vizsgálták meg. Zsigmond Ágost szembehelyezkedett anyja törekvéseivel. Politikai elgondolásának tengelye a Jagelló—Habsburg szövetség volt, ami a Ferdinánd pártján álló magyar uraknak őszinte örömet okozott, Izabellát viszont még nehezebb helyzetbe juttatta. 1549-ben új lendületet vett Lengyelországban a magyar ügyekkel való foglalkozás. A szenátus úgy döntött, hogy Izabella maradjon Erdélyben és ily értelemben küldött követséget hozzá, a követek visszatérése után viszont Ferdinánd és Zsigmond Ágost oly megegyezést kötöttek, hogy a lengyel politika kijelenti érdektelenségét a magyar ügyekben. Bár a követjárások ezután is folytatódtak, szó sem lehetett arról, hogy a lengyel politika támogatja Erdélyt, amelyet Izabella is elhagyott. Ferdinánd, hogy Izabellával való viszonyát rendezze, Zsigmond Ágostot kérte fel 1553 őszén, hogy Izabellát további tevékenykedéséről beszélje le. Követeinek a hosszas lengyelországi tárgyalások alatt állandó szemrehányásban volt részük. Ezek visszatérve azt ajánlották uruknak, hogy egyezzen ki Izabellával. Zsigmond Ágost is elküldőtte Bécsbe követeit, de ezek sem tudtak ott célt érni. Ferdinánd állandó izgalommal figyelte Izabellát, aki, midőn a lengyel közvetítés eredménytelen maradt, vissza is tért Erdélybe János Zsigmonddal. A lengyel politika 1565-ben ismét
