Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 1

A PIE TIZ M US MAGYARORSZÁGON. 9 volt, de ez az állásfoglalás, mint élesen szembeötlő kapocs fogja össze e kor vallásos mozgalmait is a Port-Royaltól kezdve kelet felé egészen a pozsonyi pietistákig, akiknek vezére Bél Mátyás az emberiség nagy rendszerező mesterét „ama balgatag Aristoteles"-nek nevezi leveleiben.1 Természetesen Descartes mechanisztikus szemlélete az elmélyülő vallásosság hívei előtt ellenszenvessé vált és misztikus szemléletük filozófiai alapvetését az Amsterdamban működő Poiretben találják meg. Poiret az irracionális megismerés igazát hangsúlyozza Descartes aktív rációjával szemben, amely képtelen megközelíteni a dolgok lényegét. A dolgok lényegébe ható misztikus megismerésre csak a passzív, szemlélődő lélek képes Isten beavatkozása és irányítása mellett.2 A misztika, mint a vallásos élmény közvetlen kiélésére való törekvés működhet a kialakult vallásos kultusz keretein belül, mint annak hasznos eleven gerjesztője, de könnyen merülhet túlságos szubjektivizmusba és mint ilyen, egyedülálló egyéniségeket, misztikus szektákat teremthet. A protestantizmusban felébredő misztika is bölcsőjévé vált egy erős szubjektivizmusnak, mely elmerült a bárok extázis és víziók világába vagy quietista passzivitásába. Mikor ez a misztika az egyházon belül annak megreformálása érdekében éles reakcióként fellépett a vallásos intellektualizmus ellen a praktikus vallásos élet érdekében, megszületett a pietizmus. Mint misztikából eredő fenomén könnyen veszthette el aktivitását túlzó önszemléletbe, aggódó elmélyülésbe merülve. Volt azonban egy eleven, aktív megnyilvánulási formája és éppen ez nyerte kortársaitól a pietista nevet. Ez a Lutherhez visszatérni akaró Spener reformja volt, melyben a felvilágosodás nagy szellemi áramlata egyik forrását találta meg. A felszabadult ész mellett a vallásban szabaddá tett érzelem érvényesülését is biztosította a szellemi életben lassan uralomra jutó felvilágosodás. A polgárság szociológiai alapot nyújtott elterjedésének, mert benne reális vallásos érzése összpontosult. Bár az intellektualizmus szabályozott világától való szabadulási vágy kaotikus megnyilvánulásaiból Spener egyszerű józansága határozottan kiutat jelent, ott gomolyogtak mozgalma körül a kor misztikus-szektenárius eszméi, a víziókba elmerülő rajongók és szenvedélyes próféták látomásai. A quietista hatás alatt 1 Lev. Clement Mártonhoz. Halle, 1704. M. Nemz. Múz. 2 Y. ö. Túróczi-Trostler József : Magyar cartesianusok. Minerva Könyvtár. LXIII. Bpest, 1933.