Századok – 1934
Szemle - Fördős László: A II. József-féle kataszteri földmérés Magyarországon. Ism.: Eperjessy Kálmán 110
110 SZEMLE. Borbély Andor és Nasy Júlia: Magyarország I. katonai felvétele II. József korában. (KI. a Térképészeti Közlöny II. kötetéből.) Budapest, 1932. M. kir. Állami Térképészet 8° 66 1., 17 táblával. A XVII. században Európaszerte megindult katonai térképező munkálatok között korban második, teljesítmény tekintetében azonban első az a nagyszabású vállalkozás, melynek eredménye az osztrák-magyar monarchia első rendszeres topográfiai felvétele lett. De bár az ez alkalommal készült nagyi méretarányú térképlapok s a kiegészítő országleírások, természetszerűleg, úgyszólván minden tudományág szempontjából igen becsesek, ez az anyag mégis sokáig hozzáférhetetlenül, később is alig ismerten, kihasználatlanul hevert a Kriegsarchiv őrizetében. Paldus Józsefnek a tárgyra vonatkozó közleményei a világháború alatt s a közvetlenül ez után következő zűrzavaros korszakban méltó visszhang nélkül maradtak s a magyar tudományos élet figyelme mindössze néhány esztendeje, Eperjessy Kálmán ismertetései nyomán fordult kellő mértékben a Josephinische Aufnahme felé. Eperjessy rámutatott azokra az eredményekre, melyeket különösen a legutóbb előtérbe került helytörténet és településföldrajz e térképektől remélhet. Azóta a Josephinische Aufnahme állandó érdeklődés és kutatás tárgya s az anyag hozzáférhetőbbé tétele is megindult : a Hadilevéltár, illetőleg az Állami Térképészeti Intézet a felvételi szelvényekről másolatokat készíttet, sőt a szegedi egyetem földrajzi intézete a maga másolati lapjait a bécsi magyar kollégium geográfus-tagjaival színezteti is s így az eredetivel mindenben megegyező reprodukciókat nyer. Az előttünk fekvő könyv szerzői, kik e munkában két-két évig résztvettek, megfelelő alkalmat találtak arra, hogy mind a térkép-anyagot, mind a felmérés történetét tartalmazó haditanácsi iratokat behatóan tanulmányozzák. Dolgozatuk ismerteti a felvétel előzményeit, annak lefolyását, a közreműködött mappőrök névsorát, a mérésnél alkalmazott módszert s a térképek jelkulcsát. Közben, természetesen, a szerzők ez anyag felhasználhatóságának szempontjaira is kitérnek, végül pedig, igen helyesen, összeállították s befejezésként közlik a szűkebb értelemben vett Magyarországra, Erdélyre s a Temesi bánságra vonatkozó felvételi szelvények áttekintőlapjait, melyek segítségével bárki könnyűszerrel tájékozódhatik, hogy valamely terület térkép-lapját a felvétel mely oszlopában és szelvényében találhatja meg s így másolatrendelés esetén mily számokat kell megadnia. Varga Endre. Fürdős László: A II. József-féle kataszteri földmérés Magyarországon. (A szegedi Alföldkutató Bizottság könyvtára. III. szakosztály közleményei, 11. sz.) Szeged, 1931. 8°. 81 1. — II. József egyik legfontosabb intézkedéséről, a kataszteri földmérés lefolyásáról és eredményeiről nincsenek pontos értesüléseink. Történetírásunk megelégedett annak megállapításával, hogy a térképek és iratok a császár halála után a nemesség dühének áldozatul estek. Újabban végzett kutatások — köztük a jelen tanulmány alapján is — azonban revízió alá kell vennünk ezt a köztudatba átment felfogást. A felmérési anyag ugyanis nem semmisült meg országszerte, annak számottevő része ma is rendelkezésre áll. A császárnak a fiziokrata adórendszer megvalósítása céljából volt szüksége pontos kataszteri térképekre és az igazságos adókivetés alapjául szolgáló adatokra. Ezért rendelte el a katonai felvételek befejezése után az ország kataszteri felmérését, amivel kapcsolatban a káptalanok és konventek hiteleshelyi működésének megszüntetésére, a levéltárak központosítására és egy országos telekkönyvi hivatal, a provinciális
