Századok – 1934

Értekezések - MENDÖL TIBOR: Újabb történeti vonatkozású földrajzi értekezések 66

68 MENDÖL TIBOR. írtak volna történészek, megint szigorúan megkülönböztetve a kétségeset a bizonyostól. Természetes, hogy ez a kutatót, a kis tájegységek települési vagy gazdaságföldrajzi monográfiájának íróját nem mentené fel az elsőrangú források tanulmányozásától, a levéltárak látogatásától ; ellenben joggal igényt tarthatna rá a nagyobb területek áttekintését óhajtó kezdő, vagy az ugyancsak nagyobb területeket átfogó, szintétikus tájleírások szerkesztője, aki egyébként megbízható kalauz nélkül elvész a részletkérdésekkel foglalkozó — vagy ami sokkal végzetesebb — kritika nélkül megírt, felületes, avult álláspontot képviselő helyi monográfiák tengerében. Míg azonban ez az ideális állapot be nem következik a földrajz-történelem határterületén, mindkét tudománynak fokozott éberséggel kell figyelnie a másik termelését s abból kirostálni azt, amit a maga magtárába begyüjthet. Sőt, az együttműködésnek ez a módja sohasem szűnhetik meg. AgeQgráfus — különösen ha emberi jelenségeket kutat, de akkor is, ha a táj fizikai sajátságainak múltját igyekszik feltárni — adatgyűjtő munkájában sokszor teljesen a történész módszere szerint jár el. A tények, amelyeket felderít, önmagukban csupán tények, amelyek csak a rendezés folyamán válnak, a szerint, hogy milyen más tényekkel és milyen szempontok szerint hozzuk kapcsolatba, a történelem vagy a földrajz anyagává. Egy folyó fizikai földrajzi monográfiája a történészt bizonyára kevéssé érdeklő téma. írójának célkitűzése, szempontjai is messze állnak a történészétől. Munka közben azonban áttanulmányoz mindent, ami a folyó múltjára vonatkozik. Lehet, hogy a folyót szabályozták, esetleg nagyon régi időkben megkísérelték már szabályozni. Ezt mind tudnia kell, mert ahhoz, hogy a folyó mai vízjárását, hordalékviszonyait megérthesse, ismernie kell annak ősi állapotát. Szükség esetén nem riad vissza a levéltárak látogatásától : okleveleket tanulmányoz át, m int bármely történész. Munkájának eredményeképen pedig a hidrológiai és morfológiai következtetéseknek és az egykorú írott adatoknak egybevetésével kiderül, hogy a folyó háromszáz év előtt ott folyt, ahol ma X falu található. X falu tehát 300 évvel ezelőtt nem lehetett azon a helyen, viszont az a révhely, amelyet egy egykorú forrás említ, nem lehet azonos azzal a faluval, amely -lyel eddig azonosnak hitték, mert abban az időben ott nem is volt folyó. A példát szándékosan vettem ilyen távoli területről, annak megvilágítására, hogy minden földrajzi dolgozatban lappanghat a történész számára értékesíthető adat. Egy gazdaságföldrajzi, vagy településföldrajzi dolgozat pedig egyes részleteiben kész gazdaságtörténeti, vagy településtörténeti adatgyűjtemény, csak a rendszer és a foglalat idegen : az, amire felépül, és azok a következtetések, amelyeket ráépít a szerző. Ezeknek a meggondolásoknak az alapján igyekszem a következőkben néhány, a magyar egyetemeken az utóbbi években megjelent földrajzi tárgyú doktori értekezést ismertetni. Legyen szabad