Századok – 1934
Értekezések - MENDÖL TIBOR: Újabb történeti vonatkozású földrajzi értekezések 66
Újabb történeti vonatkozású földrajzi értekezések. A geográfus végső célja valamely táj mai életének és a táj mai képében érzékelhető formakomplexumnak magyarázó leírása. A táj élete és képe, vagyis a most folyamatban lévő mozgás- és változásjelenségek összessége és a külsőleg érzékelhető formaelemek összessége természetesen szorosan összefügg egymással és összefüggött a múltban is. Mind a két jelenségcsoportnak fejlődéstörténete van, amely külön-külön is tanulmányozható, de a kettő szintézise egy-egy időkeresztmetszetben is vizsgálható, amikor az illető tájnak régibb, esetleg úgynevezett „ősföldrajzát" kapjuk. (Ezt az utóbbi megjelölést azonban rendszerint szűkebb értelemben csak az emberi kultúrát megelőző idők tájának, az úgynevezett ,,őstáj"-nak, vagy nyerstájnak földrajzára szokták alkalmazni.) Minthogy a geográfus végső célja a mai táj értelmezése, a múltba rendszerint csak addig megy vissza, ameddig az a ma észlelhető összes jelenségek értelmezéséhez szükséges ; ameddig a mai jelenségek gyökerei nyúlnak. Azok a múltbeli jelenségek vagy állapotok — geológiaiak, éghajlatiak, művelődés-, gazdaság-, vagy politikai történetiek egyaránt —, amelyeknek a mai táj életében és képében nincs szerepük vagy nyomuk, nem érdeklik. Készít ugyan szintéziseket is egy-egy időkeresztmetszetben— mert hiszen a jelenségek fejlődése kölcsönösen befolyásolja egymást -— de ez inkább csak a további munka megkönynyítését szolgálja ; nem végcél. Pedig ezeknek az időkeresztmetszeteknek a megrajzolása —legalább is az alkalmazandó módszer : az összes természeti és emberi jelenségek szintézise alapján — olyan munka, amelyet elsősorban a geográfiai képzettségű szakember hivatott elvégezni. Valóban az a tudományág, amely feladatául ilyen problémáknak a megoldását tűzi ki, földrajzi módszerekkel dolgozik, de szempontjának különbözősége folytán elkülönül a szűkebb értelemben vett földrajztól. Ez a tudományág a történeti földrajz. Sajnos, igen kevesen művelik, legalább is nem a megjelölt értelemben, de lehetséges, hogy valamikor önálló tudománnyá épül ki, ha sikerül érdeklődési körébe vonnia nagyobbszámú földrajzilag is, történetileg is képzett szakembert. Az anyaggyűjtés ugyanis egyformán megköveteli a történész és a természettudós kutató módszereiben való jártasságot. A gyűjtött anyag szintézise és annak formába öntése azonban a geográfus feladata. Ez mindenesetre