Századok – 1934

Pótfüzet - MURARIK ANTAL: A szabad rendelkezési jog Szent István törvényeiben 497

[11] a szabad rendelkezési jog. 503 ki a hatodik cikk a szabad rendelkezés hangsúlyozásával".1 Nem vonható kétségbe, hogy mind a király, mind az alattvalók részéről történtek erőszakos birtokháborítások és Szent István idézett törvényhelyei valóban ezek megszüntetését célozzák. Mégsem lehet szó arról, hogy az I. könyv 6. cikkének esetében is tabula rasa-t csinált volna a királyi hatalom, azaz egyszerűen visszatért volna az eredeti jogállapotra : a birtok feletti korlátlan rendelkezés jogának kétségbe nem vonására. Itt nem visszatérésről van szó, hiszen eredetileg — mint láttuk — a birtok feletti korlátlan rendelkezésről szó sem lehetett. E kor jogát éppen a birtok teljes kötöttsége jellemzi. Ha tehát Szent István a birtok feletti rendelkezést biztosítja, új intézményt teremt. De miért hozza be első királyunk ezt az újítást ? Miért alapítja meg a birtok feletti rendelkezés jogát ? A történetírás felismerte azt a mérhetetlen jelentőségű szerepet, melyet az Egyház a középkori társadalom s így a középkori állam kialakítása terén jelentett. Hazai jogtörténelmi irodalmunk azonban nem vizsgálta, hogy vájjon minő hatással volt az Egyház a magyar jogfejlődésre ? Szent István I. könyve 6. cikkelyének értelmére is egyszerre világosság derül, ha rúgóját az Egyház megfelelő törekvéseiben keressük. Mi volt az Egyház törekvése az öröklési jog terén ?2 Az Egyház mindig tántoríthatatlanul hirdette azt az elvet, hogy aki embertársával tesz jót, Krisztussal tesz jót.3 Az áldozatos szeretet megnyilvánulásának azonban rideg korlátja volt a birtok kötöttsége, ami a nagyobb adományokat szinte lehetetlenné tette. Szent Ágoston Sermoi-ban többször szól e kérdésről.4 ,,Fac locum Christo cum filiis tuis, accedat familiae tuae Dominus tuus, accedat ad prolem Creator tuus, accedat ad numerum filiorum fráter tuus . . . Duos filios habes, tertium illum computa ; trés habes, quartus numeretur ; quintum habes, sextus dicatur ; decem habes, undecimus sit. Nolo 1 Századok 1932. 377. 2 E kérdés német vonatkozásával a német jogtörténeti irodalom néhány maradandó értékű műve foglalkozik. F. Dahn, E. F. Bruck, H. Brunner, S. Adler az úttörők. Eredményeikre támaszkodva építi ki A. Schultze, alapos kutatás gyümölcseként, elméletét alapvető művében : Augustin und der Seelteil des germanischen Erbrechts. Leipzig 1928. — Magam is eredményeikre támaszkodom. 3 Máté XXV. 40. alapján. 4 A 9., 86. és 355. Sermoban. (Schultze i. m.).