Századok – 1934
Történeti irodalom - Andreas Willy: Deutschland vor der Reformation. Eine Zeitenwende. Ism. Révész Imre 451
TÖRTÉNETI IRODALOM. 451 vizsgálatánál, a másik értekezés a jelenkorig halad. Szól benne a francia előnyomulás megtorpanásáról s a német reakció nagy sikereiről. A territoriális rendi Németországnak a centralizált, abszolutisztikus Franciaországgal szemben nem lehetett programmja. A nemzeti gondolatnak kellett az államalkotó tényezők között domináló szerephez jutnia, hogy határainak nyugatra tolását a politikai cselekvések leghatalmasabb lökőereje, a szellemi megmozdulások gyors ütemben megvalósítsák (1813, 1815, 1871). A mai németség számára a nyugati határ kialakulásának ez a szakasza a legéletbevágóbb. Érthető tehát, hogy Au. tanulmánya, mely egy, nemzetközi jogi kérdésekkel foglalkozó sorozatban jelent meg, vizsgálódásainak gyújtópontjába ezt az időt teszi s értekezésének tárgyát azon kérdés vizsgálatában jelöli meg, hogy „mikor és milyen formában folyt be a nemzetfogalom a határok megvonásának gyakorlati-politikai problémájába" (2. 1.) Kis terjedelméhez mérten rendkívül sok, szemléltető adatot hoz dolgozata a nemzetiségi kérdés legkorábbi jelentkezésétől egészen a legújabb időkig, a problémának az államhatárképződés tükrében vizsgált oldalarái. A határok mikénti alakulása mindenkor elsősorban a kérdéses ország, másodsorban pedig a véle szomszédos országok államiságának függvénye. Bármely országra vonatkozóan is vegyük e kérdést vizsgálat alá, ezt a szempontot figyelmen kívül hagynunk nem lehet. Bár Au. utal a francia, német és a némettel kelet felé szomszédos országok állami életében folyton fennállott különbségekre, szerintünk, kivált a német birodalomra vonatkozólag, még fokozottabban kellett volna érvényesítenie ezt a nézőpontot. így mindenesetre világosan látta volna a francia és a német terjeszkedési politika jelszavainak lényegbeli azonosságát. Államtudományi kézikönyveink, ha mellesleg szólnak is néha az államhatárokról, rendszerint megelégszenek néhány, inkább posztulátumszerű megjegyzéssel (milyennek kell lennie a jó határnak? stb.). Pedig az államhatárok kialakulásának történeti vizsgálata arról győz meg, hogy e kutatások kapcsán sok olyan probléma vetődik fel és sok olyan megállapítás tehető, mely az államfogalom filozófiai megalapozásához s így gyakran a gyakorlati politika terén uralkodó számtalan homályos és téves nézet tisztázásához közelebb segít. Au. két tanulmánya sok tekintetben megerősíti ezt az állítást, bár az övénél sokkal szélesebb körben, általánosabb szempontokkal kell majd dolgozni, hogy a történetírás megfelelhessen azoknak a feladatoknak, melyek az új idők teremtette új helyzetben tornyosulnak eléje s amelyeknek megoldása egyedül biztosíthatja számára az európai kultúra újjáalkotásában az őt joggal megillető iránymutató szerepet. Kring Miklós. Andreas, Willy: Deutschland vor der Reformation. Eine Zeitenwende. Deutsche Verlags-Anstalt, Stuttgart—Berlin, 1932. 8°. 644 1. A német humanizmus történetírásáról szólván, azt mondja 29*