Századok – 1934
Történeti irodalom - Gróf Apponyi Albert Emlékiratai II. k. Ism.: Balanyi György 443 - Gróf Apponyi Albert: Élmények és emlékek. Ism.: Balanyi György 443
444 TÖRTÉN hJTI IRODALOM. határozottan kijelentette, hogy a közönség érdeklődéséből buzdítást merít a folytatás megírásához. De ígéretének teljesítésére sokáig nem nyílt alkalma. A nemzetközi fórumok, főleg a Népszövetség előtt kifejtett tevékenysége ugyanis annyira igénybe vették idejét, hogy rendszeres memoire-írásra nem is gondolhatott. így évek multak évek után anélkül, hogy a várva várt kötetekből valami is elkészült volna. Kedvezőbb fordulat csak 1931-ben, A. születésének nyolcvanötödik évfordulóján állott be. Ekkor ugyanis Almássy László képviselőházi elnök az országgyűlés egyhangú hozzájárulásával felkérte, hogy a jelen és a jövő nemzedék okulására vállalkozzék hosszú politikai pályafutása alatt szerzett tapasztalatainak és élményeinek megismertetésére. így került ismét sor az emlékiratok folytatására. De egyébirányú elfoglaltsága s főleg gyakori genfi utazása most sem engedte meg a grófnak, hogy egész odaadással dolgozzék az immár szívügyévé lett feladaton. A jóakarat megvolt, de hiányzott hozzá az idő és a kellő nyugalom. A. halála után özvegye a képviselőház határozatának megfelelően a kiadásra szánt feljegyzéseket azonnal beszolgáltatta a házelnöknek, aki viszont a maga részéről a Magyar Tudományos Akadémiát kérte fel a közzétételre. Az Akadémia példaszerű lelkiismeretességgel teljesítette is a kegyeletes megbízást. Tájékoztató előszót maga az elnök, Bcrzeviezy Albert írt a kötethez, míg a kézirat itt-ott mutatkozó hiányainak pótlására és homályosabb vonatkozásainak megvilágosítására Nagy Miklós, a képviselőházi könyvtár főigazgatója vállalkozott. De bármily gonddal és szeretettel történt a kézirat sajtó alá rendezése, torzó jellegét semmiféle kiadói ügyeskedéssel nem lehetett eltüntetni. Különösen fájdalmasan érezzük csonkaságát. Mert a. kötet mostani formájában a Bánffy-kormány bukásától csupán a koalíciós kormány megalakulásáig, vagyis 1899 elejétől 1906 közepéig vezeti az elbeszélés fonalát. Ez másszóval azt jelenti, hogy éppen a legérdekesebb és legizgatóbb fejezetek hiányoznak belőle. Például milyen érdekfeszítő volna A. előadásában olvasni a koalíciós kormányzat mérlegét vagy a nemzeti munkapárt és a világháború korának bírálatát ! A torzójelleg másik megnyilvánulása, a végső simítás hiánya kevésbbé érezhető, mivel a kiadó ügyes áthidalásaival és megvilágosító jegyzeteivel nagyobb zökkenő nélkül átsegíti az olvasót az itt-ott mutatkozó nehézségeken. A torzójelleg hangoztatásával azonban legkevésbbé sem akarjuk kisebbíteni a kötet értékét. Mert kétségtelen, hogy az mostani csonka és fésületlen állapotában is méltó nagynevű szerzőjéhez. Erisseség és elevenség dolgában talán mögötte marad az elsőnek, de viszont mélység és benső igazság tekintetében magasan fölötte áll. Tulaj donképen nem memoire a szó közönséges értelmében, hiszen sem az események előadásában, sem a szereplő személyek jellemének megvilágításában nem nyújt lényegesen újat. Inkább nyilvános lelkiismeretvizsgálásnak és a
