Századok – 1934

Szemle - Hoetzsch; Otto: Dokumente zur Weltpolitik der Nachkriegszeit. Ism.: Jánossy Dénes 255

256-SZEMLE. előttünk. Nem minden irónia nélkül állapítja meg Litwinow, hogy a szovjetkormány tapasztalatai szerint a nemzetközi leszerelési értekezletet előkészítő bizottság tulaj donképen a leszerelés problémájának elodázására, illetőleg egyenesen az értekezlet sikertelenségének előkészítésére .alakult. „Az előkészítő bizottság olyanfajta ernyő, mely a kormányoknak a fegyverkezés csökkentésére irányuló vonakodását eltakarja és a felelősséget ezért . . . magára vállalja . . ." Az egyre tornyosuló viharfelhőket a páneurópa- és leszerelési tervezet nem tudják feltartóztatni, mert mindezek az okmányok a párizskörnyéki békék érinthetetlenségének premisszáin, különösen pedig az egyenjogúság elvének figyelmen kívül hagyásával készültek, amely felfogásnak a német kormány a leszerelési értekezlet előmunkálatainak lezárása alkalmával kifejezést is adott. Míg a hatodik füzet „Kelet-Európa" címmel Szovjetoroszországnak és Lengyelországnak a balti államokkal, illetőleg Franciaországgal kötött megnemtámadási, semlegességi és gazdasági szerződéseit közli, amelyek a világbéke fenntartásának elméletére támaszkodva tulajdonképen a statusquo biztosítására szolgálnak, a hetedik füzet Magyarország, Ausztria, a kisantant államok, Afganisztán, Albánia, Bulgária, Görögország, Irak, Perzsia és Törökország nemzetközi szerződéseit foglalja magában 1919—1933-ig terjedő kronológiai sorrendben. Igen tanulságos az állig felfegyverzett utódállamok által kötött barátsági és megnemtámadási szerződések hosszú sorát áttekinteni, melynek egyedüli célja a nagy zsákmány biztosítása. A magyar okmányok közül — az újjáépítési, barátsági és döntőbírósági szerződéseken kívül — különös érdeklődésre tarthat számot a Habsburg-család detronizálásával kapcsolatos diplomáciai levelezés, melyből különösen Csehszlovákia aktív, sőt agresszív magatartása tűnik ki, nemkülönben a kisantant államok azon sürgető javaslata, melynek értelmében Magyarországnak a Népszövetségbe való felvételét a detronizációs okmányoknak a Népszövetségnél való becikkelyezésétől kívánták függővé tenni. H. okmánytárai élénken bizonyítják, hogy a győztes államoknak egymás közt és a legyőzött államokkal a világháború óta kötött szerződései a párizskörnyéki békediktátumok archimedesi pontja körül csoportosulnak és az újraszabott Európa nemzetközi jogviszonyainak állandósítására irányulnak, tekintet nélkül arra, hogy ez az egész szerződésrendszer a szövegekben unalomig hangoztatott világbéke helyett az erősebb jogának a világhumanizmus mezébe öltözött kérlelhetetlen megnyilatkozása. E kiadványokat érdeklődéssel forgathatja mindenki, aki az új Európa nemzetközi szerződéseinek hatalmas szövevényében gyorsan kíván tájékozódni. Jánossy Dénes (Bécs). Kiadásért felelős : Dr. Domanovszky Sándor.