Századok – 1934

Történeti irodalom - Fitz József: Hess András; a budai ősnyomdász. Ism.: Domanovszky Ákos 224

224 TÖRTÉNETI IRODALOM. 22!) Fitz József: Hess András, a budai ősnyomdász. Budapest, 1932. A Magyar Bibliophil Társaság kiadása. 8°. 195 1. Hess András korai budai szereplését a magyar könyvészeti irodalom, de a kultúr- és irodalom történetírás is elégtétellel könyveli el s előszeretettel sorolja fel azokat az országokat, melyeket a budai ősnyomda révén a nyomdaalapításban megelőztünk. Nem is lehet irodalmunknak szemére vetni, hogy nem törődött eleget Hess-sel ; bibliofilek és történészek hosszú sora írt sok szeretettel a budai nyomdáról, annak termékeiről és mesteréről. De csak homályos ós hézagos képet rajzoltak róla, ami főleg azon sajnálatos körülmény rovására írandó, hogy mindmáig egyetlen Hessre vonatkozó okleveles vagy irodalmi forrásnak sem sikerült nyomára jönni ; Hess életének, munkájának egyedüli tanuja két fennmaradt ismert nyomtatványa. A Hess-kutatás eddigi eredménytelenségének e súlyos objektív akadály mellett persze egyéb okai is voltak ; a kutatók egyikemásika a sok szeretet dacára csak másodkézből merítette adatait, Fraknóin kívül tulajdonképen nem is volt közöttük senki, aki önállóan próbált volna Hess közelébe férkőzni, Fraknói munkája pedig olyan időbe esik, amikor az ősnyomtatványkutatás apparátusa még távolról sem adott olyan finom eszközöket a kutatók kezébe, mint, ma, A Chronica és a Basilius szövege és kiadásuk tipográfiai fővonásai, hozzá néhány többé-kevésbbé indokolt feltevés — ez volt minden, amit Hessről tudtunk. A feltevések nemzedékről-nemzedékre öröklődtek s velük együtt a régi kutatók téves megállapításai is, lij adatok, új anyag azonban nem járult a meglévőhöz. Még arra a kérdésre sem mert az irodalom határozott választ adni, hogy hol működött azelőtt Hess s hol ismerkedett meg vele Karai László. Hess közlése dacára, hogy a nyomdászmesterséget Latiumban tanulta, Fraknói óta állandóan kísért az a feltevés, hogy Karai esetleg hazafelé utaztában Velencében ismerkedett meg vele s onnan hívta őt el Budára, Mint valószínűbb feltevést, mégis Hess római szereplését fogadta el Fraknói nyomán az irodalom s mesterét habozás nélkül, esetleges más lehetőségek megvizsgálására nem is gondolva, Sweynheym és Pannartzban állapította meg (Fraknói úgy ír, mintha az említetten kívül más nyomda nem is lett volna Rómában). Hess Budára jövetelének időpontját Karai római utazásának (1470 nov.—1471 jan.) és a Chronica megjelenésének (1473 június) dátumai alapján határozta meg, feltette, hogy Hess betűit budai ötvössel metszette s azután várta a mecénások megrendeléseit. Miután ilyenek nem jelentkeztek, kiadta saját veszélyére a Chronicát, később pedig egy húszleveles keltezetlen aprónyomtatványt, mely Basilius Magnus „De legendis poetis" című értekezését és Xenophon Apologia Socratis-a egy részletének latin fordítását tartalmazta. A nyomda megszűnésének okára vonatkozólag Fraknói elfogadta Jankovich Miklós nézetét, mely szerint Mátyás királynak a nyomdászat iránti ellenszenve idézte elő