Századok – 1934
Értekezések - PLEIDELL AMBRUS: A magyar várostörténet első fejezete I. - 158
A MAGYAR VAROSTÖRTÉN KT ELSŐ FEJEZETE. 191 A névtelen jegyzőnél tehát a Dunántúl meghódítása három részre tagozódik : a déli vidék meghódítására, a rómaiak által lakott vidék megszállására (eközben csupán Veszprémben volt a honfoglalóknak komolyabb összeütközésük) és a Rába-menti tartományok leigázására, ahol a szlovéneknek és pannonoknak volt valami komolyabb, ellenállásra képes állami alakulatuk. Anonymus előadása első és harmadik részének hitelét az újabb történeti kutatások eredményei teljes mértékben igazolják. Alig lehet kétséges, hogy az anonymusi első seregen azt a magyar sereget kell érteni, amely a Dráva és Száva között, a friauli őrgrófság tartozékaként fennállott szláv fejedelemséget semmisítette meg, amit a magyar honfoglalás legalaposabb ismerői, Pauler Gyula1 és Hóman Bálint2 is Pannónia meghódításának legelejére tesznek. Ami pedig Pannónia elfoglalásának harmadik részét, a Rábán túl fekvő tartományok meghódítását illeti, tudjuk, hogy Nagy Károly óta egész a magyar honfoglalásig a Rába és a Duna között frank fennhatóság alatt két kis grófság állott fenn, amelyek választó határa nagyjából Sopron és Vas megyék mai határával esett egybe, kelet felé pedig a Rábán túl nem terjedtek.3 Ennek a területnek a meghódítása pedig — Anonymus előadásával teljesen összevágóan — Pannónia meghódításának utolsó mozzanata volt, — hiszen 901 tavaszán a magyarok már Karantániában kalandoztak.4 Ha így Anonymus Pannónia elfoglalását tárgyaló előadásának elejét és végét újabb kutatások teljes mértékben igazolják, semmi okunk sincs kételkedni abban, hogy megfelel a történeti tényeknek az előadás középső, Pannónia római lakosairól szóló része is, különösen, amikor a névtelen jegyző állításait egyéb források is támogatják. Fentebb már rámutattunk arra, hogy Óbudának valóban a római korból kellett visszamaradnia, mert másképen sem neve, sem pedig XI—XII. századi szerepe és jelentősége nem volna megmagyarázható ; Anonymus Óbudáról szóló előadásának hitele így nem szorul bővebb igazolásra. Veszprém szerepének kérdése már nagyobb nehézséget okoz. Kuzsinszky Bálint ugyanis azt állítja, hogy a rómaiak Veszprémnek még a környékét is elkerülték, mert nekik nem hegy, hanem nyilt 1 U. o. 28—29. 1. 2 A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése. Budapest, 1923.> 38. 1. és Magyar történet. Budapest, é. п., I. 21. 1. 3 Schünemann : Die Deutschen in Ungarn 13. kk. 1. 4 Pauler : A magyar nemzet története Szent Istvánig 43. 1.
