Századok – 1934

Szemle - Vajthó László: Magyar Irodalmi Ritkaságok. Ism.: Varga Zoltán és Eperjessy Kálmán - 104

104 SZEMLE. nem képezte komoly tanulmányok tárgyát. Pedig a középkori magyar gazdaságtörténet igen sokat nyerhetne az erre irányuló kutatások által. Lederer Emma. Szemle. A Magyar Irodalmi Ritkaságok-at, ezt a Vajthó László kezdeményezésére megindult s szerkesztésében alig néhány év alatt szép kiterjedést ért sorozatot (Budapest, Egyetemi Nyomda), mely elsősorban — bár a szó legtágabb értelmében vett — pedagógiai feladat terjesítésére hivatott, amennyiben elrejtett, nehezen megközelíthető s megszerezhető szellemi kincseink feltárását s terjesztését tűzte ki céljául, eddig sem mulasztotta el folyóiratunk nyilvántartani. (1932. 229—30., 350—52. 1.) Az újabb füzetek közül a magyar nép gondolatvilágának értékes gyűjteményét adja Dugonics András : Magyar véldabeszédek és jeles mondások c. gyűjteményének szemelvénye (9. sz.) ; egy másik füzet (11. sz.) pedig a középkori vallásosság három értékes emlékét adja közre, úgymint Szent Erzsébet (Érdy kódex), Szent Elek (Kazinczy kódex) legendáját és a Halál himnuszát (Példák könyve). A XVII. század közepének ellenségektől körülvett, elcsüggedt magyarságának felrázására készült, önálló nemzeti politikát sürgető Siralmas Panasz, akár Zrínyi műve volt, akár köréhez tartozó vagy vele rokonszellem munkája : kétségtelenül egyik legjellemzőbb terméke a németgyűlölettől átitatott, de önmagunkkal való leszámolást is sürgető nacionalizmusnak (12. sz.). Bessenyei György : Anyai oktatás-a, 1777 óta több kiadást nem ért s így a nehezen hozzáférhető mű közkézre adása igazi nyereségnek mondható (15. sz.). Bessenyei ebben a munkájában mint „pedagógus" és „filozófus" jelenik meg előttünk. Pedagógia és filozófia nála összekapcsolódik, de egyikből sem rendszert ad, egyikbe sem mélyed el ; a mindennapi élet nagyobb és főként apróbb kérdései kötik le figyelmét és életbölcseletet nyújt. Nyolc levelében az igazi vallásosságról, a férjhezmenés problémájáról, a háznéphez, gyermekekhez, cselédekhez való viszonyról, a társasélet követelményeiről, a barátságról, mások megítéléséről egyformán közvetlen hangon eleven szellemmel és szemléletesen ír. E kis füzet nagyon alkalmas arra, hogy Bessenyei lelkületét „azok, akik irodalmat tanulnak és tanítanak", újabb oldalról könnyebben megismerjék. A füzet értékét emeli Sebestyén Erzsébet rövid, de a célnak teljesen megfelelő bevezetése, amely főképen Bessenyei műve és annak mintája : Avis d'un père à sa fille par Mr. le Marquis d'Hallifax traduit de l'Anglois viszonyával foglalkozik. Bessenyei megértéséhez visz közelebb a Magyarság, A magyar néző szövegét tartalmazó füzet is (16. sz.), amely a nemzetiség és nemzeti nyelv kérdésével vívódó Bessenyeit állítja elénk. A barokk világnézet néhány jellegzetes vonását ismerheti meg az olvasó Hajnal Mátyás-nak 1629-ben kiadott kis füzetéből, a Jézus szíve-kultusz ezen első magyar emlékéből (17. sz.), amely a vallásos élmények és a vallásos elmélyedés lelki gyümölcseit korszerű köntösben adja. A kora-barokk szellemi életébe vezet vissza bennünket a pesti Bornemissza Péter deák által Sophokles Elektra-jából fordított, illetőleg átdolgozott iskoladráma (21. sz.), mely „az keresztényeknek erkölcsöknek jobbításokra például, szépen játéknak módja szerint rendeltetett", 1558-ban jelent meg Bécsben s teljesen ismeretlenné válván, a góthai tartományi könyvtár igazgatójának fel-