Századok – 1934
PL KI D ELL AM HUI S. Tudományos igényeket kielégítő helyi monográfiáknak és részletkérdéseket tárgyaló értekezéseknek teljes hiányában a magyar szakirodalomban a magyar városok keletkezésének kérdésére, erre az elsőrendűen fontos magyar történelmi problémára is hiába keresünk feleletet. Wenzel Gusztáv vonatkozó tanulmányának1 már a célkitűzése kizárta a magyar városok keletkezése kérdésének kielégítő megoldását, mert a magyar városok jogát vizsgálta, ebből pedig az illető városok eredetére csak nagyon óvatosan szabad következtetéseket vonni. Szalay József, akinek munkája2 elsősorban jönne e tekintetben figyelembe, nem ment bele oly mélyen ennek a problémának a vizsgálatába, hogy azt akár ideiglenesen is nyugvópontra juttathatta volna. Hóman Bálint viszont, aki az egyetemes történet eredményeinek felhasználásával új színt adott a magyar várostörténeti kutatásnak.3 elsősorban az Árpád-kori magyar városok szervezetét és társadalmi összetételét vizsgálta, azzal azonban, hogy a legrégibb magyar városok hogyan, miből keletkeztek, behatóbban nem foglalkozott. Kaindl Frigyes munkáját4 pedig már erős magyarellenes tendenciájánál fogva is alig vehetjük számításba. Schünemann Konrád, a német kultúrtörténet magyarországi vonatkozásait vizsgáló berlini historikus, sok joggal vetette tehát szemére a magyar történettudománynak, hogy semmivel sem járult hozzá az európai várostörténeti kutatás előbbreviteléhez és nemrég megjelent munkájában5 maga fogott hozzá a magyar városok keletkezésének vizsgálatához. Minthogy azonban Schünemann nem a történeti adatokból vont le következtetéseket, hanem egy előre felállított tétel igazolását kereste, ami kutatásának irányát természet-1 Magyarország városai és városjogai a múltban és и jelenben. Budapest, 1887. (Értekezések a társadalmi tudományok köréből. IX. к. 1. sz.) 2 Városaink a tizenharmadik században. Budapest, 1878. 3 A magyar városok az Árpádok korában. Budapest, 1908. 4 Geschichte der Deutschen in den Karpathenländern. Gotha, 1907—1911. Kaindl munkája várostörténeti vonatkozású részeinek értékére jellemző a következő két mondata : Im Komit.at Biliar war Grosswardein (Nagyvárad) zur Zeit des Mongolensturmes eine grosse Stadt, die in Ungarn viel genannt wurde. Dies ist ein sicheres Anzeichen dafür, dass dort Deutsehe wohnten, weil ohne diese in jener Zeit die Entwicklung eines bedeutenden Stadtwesens nicht denkbar ist. II. 177. 1. 5 Die Entstehung des Städtewesens in Südosteuropa. Bresslau und Oppeln, é. u. Ismertette Varga J., Századok, LXV. (1931.). 428—433. 1., továbbá Szabó I. Föld és Ember, X. (1930.) 72—75 1. V. ö. u. o. 195—197. és 318— 319. I.
