Századok – 1933
Pótfüzet - BAKÁCS ISTVÁN: A sómonopólium története Magyarországon III. Károly korában 611
150 BAKÁCS ISTVÁN JÁNOS. fi 64] ban megfelelő áttekintéssel rendelkezett. 1 Az egyes sóhivatalok egymás között nem érintkeztek. Ha bárhol szükség volt sóra, a szükséges mennyiséget Bécsből kérték s Bécsből intézkedtek, hogy mikor s mennyi sót indítsanak a bányákból a sólerakóhelyekre. A kamara értesíti a lerakóhelyet arról, hogy a sóbányából mennyi sót fognak számára küldeni. Végeredményképen tehát Bécsben összpontosul minden.2 Az egyes sóhivatalok önállótlanságára kívánunk a következőkben néhány példával rávilágítani. Erdélyben 1719-ben nagy pestis pusztított s így megtiltották, hogy a sókereskedők Erdélybe menjenek vásárolni s ezek Somló helyett Űj lakra mentek. Újlaknak nagyobb sómennyiségre volt szüksége s bár igen közel feküdt a máramarosi sóbányákhoz, a szükségletet Bécsből kérik.3 Amikor 1717-ben a tatár betörés megreszkettette Máramaros lakosságát s a sóbányák védelmére kirendelt katonai őrséget4 Huszt várába berendelték, a sóaknánál alkalmazott hajdúknak kellett volna a katonák szerepkörét átvenni. A máramarosi prefektus még ezt sem merte önállóan elrendelni, hanem Bécsből kért erre engedélyt.6 A sótisztviselők megszokták, hogy mindent a Bécsből kapott utasítások szerint tegyenek. A levelezésnek tehát nagy jelentősége volt s azt gyorsan kellett lebonyolítani. Máramarosból a levelek 3—8 hét alatt jutottak Bécsbe az időjárás változásainak megfelelően. 1 Az egyes aktákon levő aláíráson kívül HKA. Hung. 14825. es. 1717. jan. 30., amikor a 19 sóhivatal részére hét tisztviselőt jelölnek ki. 2 Érdekes, hogy a tiszaujlaki pénztárnok Bécsből kér felvilágosítást, hogy 1717. őszén miért nem szállítottak sót Máramarosból. (HKA. Hung. 14828. cs. 1717. aug. 9-i iratok között.) A Bécsből származó utasításokat nagy számuk miatt nem idézhetjük. 3 Erdélyi pestisre OL. Exp. Cam. 1719. júl. Aul. Cam. 16. és Prothocolla sess. consilii 1719. 319. 1. júl. 24-i ülés. Az újlaki pénztárnok kérése HKA. Hof. 14059. cs. 1719. szept. 27. Az 1740. évi nagy pestisnél hasonlóképen történt a szállítmányok feltartóztatása. HKA. Hung. 1740. márc. 25. 4 A sólerakóhelyeken levő katonai őrségről 1. Somlót, ahol három rajvezető és nyolc közember teljesített szolgálatot. (HKA. Hof. 14066. cs. 1720. júl. 1. és Sieb. 15841. cs. 1720. aug. 21.) Szigeten Husztról kiküldött katonai őrség volt, azonban Kuklander főhadnagy, huszti parancsnok a máramarosi sótisztviselőkkel nagyon rossz viszonyban volt. (HKA. Hung. 14836. cs. 1718. máj. 18.) A hajdúk katonai szolgálatát Neffzer praefektus április 20-án kérte (HKA. 14836. cs. 1718. máj. 18.) s csak két hónap múlva jelenti, hogy a kamarai engedélyt megkapta. (HKA. Hung. 14838. cs. 1718. júl. 6.) 5 A tatár betörésre : Szekfű Gy. : A száműzött Rákóczi. Budapest, 1913. 87. 1. A máramarosi ijedelemre HKA. Hung. 14829 cs. 1717. szept. 2.
