Századok – 1933

Szemle - Hunyadi Ferenc: Cegléd 1870-től napjainkig. Ism.: Eperjessy Kálmán 349

SZEMLE. 349 •emlékei, a Szent Erzsébet dóm, Szent Mihály kápolna kriptái, valamint a szerzetes-templomok alatt lévők emlékei tartottak meg igen sok becses adatot. II. Rákóczi Ferencnek és környezetének a dóm kriptájában elhelyezett szarkofágjai és epitáfiumai mellett a kevésbbé ismert halottak emlékeinek egész sorozatát rejtik ezek a földalatti sírok, de másodlagos helyeken is igen sok értékes sírkövet mentett meg a pusztulástól a kegyelet és a szakember gondossága. A legértékesebbek a XIV. századból származó feliratos kőemlékek, amelyek ilyen másodlagos helyről, az átépített Erzsébet-dóm alapjaiból kerültek napfényre, ahová a régebbi kibővítés alkalmával építőkő gyanánt jutottak. W. teljes részletességgel, kimerítő és pontos, levéltári adatokkal is kiegészített, illetőleg alátámasztott gyűjteményét adja a Kassa összes temetőiben és kriptáiban található emlékeknek. Közli a felíratok pontos szövegét az eredeti nyelven és gondos magyar fordításban, az előforduló egyébb adatok (címer, rajz stb.) leírásával és magyarázatával együtt, a képek között pedig az ezeket kiegészítő hű fotográfiákat. Az emlékek ismertetése mellett megírja a lelőhelyek (kripták, temetők) keletkezésének, használatának, pusztulásának körülményeit is rövid történeti áttekintésben. Közli az egyes helyeken eltemetettek teljes névsorát is, amennyire ez a sírfeliratokból rekonstruálható és a halotti anyakönyvek bejegyzéseiből megállapítható. A fennmaradt írott és nyomtatott gyászjelentések igen érdekes szövegeit is megtaláljuk a munka függelékében. Nem mulasztja el az emlékek értékeit, stílustörténeti fontosságát sem kiemelni, s az egész írott anyaghoz hozzácsatolja az ilyenkor nélkülözhetetlen képanyagot, értékes — bár, sajnos, nem a legtisztább — fényképreprodukciók formájában. így teljessé és mintaszerűvé teszi a pusztuló emlékek átmentésére irányuló lelkiismeretes és fáradságos munkáját, amelyet mint bő forrásanyagot nagy haszonnal használhat majd fel a jövő helytörténetírása. Fozsonyi-Filtseli Zoltán (Szeged). Hunyadi Ferenc: Cegléd 1870-től napjainkig. Cegléd, 1931. Helikon könyvkiadóvállalat. 8° 35 1. Cegléd utolsó félszázadának életére vet visszapillantást e kis tanulmány részben személyes élmények és a helyi viszonyok pontos ismerete alapján. Rámutat arra, hogy a város a mult század hetvenes éveiben kezdődő tervszerű építkezéseknek és a többszöri utcarendezésnek köszönheti modern átalakulását. Erre az időre esik a fontosabb középületek felépítése, a gyalogjárók burkolása, ártézi kutak fúrása és a villanyvilágítás bevezetése. Cegléd jóformán semmi ingatlannal nem rendelkezik, ami nehéz próbára tette polgármestereinek városfejlesztő munkásságát. A színmagyar alföldi város egész életére a Kossuth- és Rákóczi-kultusz nyomta rá bélyegét. Ma is nagy gondot fordít Kossuth emlékének ápolására és a kuruc fejedelem hamvainak hazahozatalakor négy utcát nevezett el Rákócziról és bujdosó társairól. Szerző helyesen ismeri fel a várospolitikát irányító tényezők rugóit, de egy-egy kérdés behatóbb vizsgálatába tanulmányának szűk keretei és évkönyvszerű beosztása miatt sem bocsátkozhatik. Különösen szembetűnő ez a háborús és forradalmi események leírásánál. Pedig általánosabb szempontból is kívánatos volna, hogy községeink forradalmi életének analízise az arra hivatottak tollából addig elkészüljön, amíg a személyes élmények ereje azt lehetővé teszi. H. tanulmánya jelen alakjában is használható adatokat nyújt Cegléd legújabbkori történetéhez és megfelelő keretül szolgálhat egy módszeres feldolgozáshoz. Eperjossy Kálmán (Szeged).