Századok – 1933

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Gróf Batthyány Lajos főbenjáró pöre 1

ANGYAL DÁVID. kiszedegetve a nehezen hozzáférhető forrásokból. És mindaz, amit a szerző a politikai történetről elmond, nem ad vocem van előrántva, hanem be van illesztve a per történetének szigorú szerkezetébe, úgyhogy az elbeszélés érdekességét fokozza és élénkíti részvétünket a hős iránt. II. „Ha rendes törvényszék elé állítanak, nem kételkedem a jog győzelmében" — írta Batthyány nejének még Bicskéről, mikor már arról értesült, hogy vagyonát lefoglalták. Igen, de azok, akik 1849 eleje óta Batthyány sorsát intézték, nem akarták a jog győzelmét. Jogsértés volt már az is, hogy haditörvényszék elé állították. A vádlott első kihallgatása alkalmával meggyőző erővel fejtette ki, hogy kifogása van a haditörvényszék bírói illetékessége ellen. Mert miniszterelnöki cselekvéseiért a törvények szerint csak az országgyűlés két háza bíráskodhatik fölötte. Ha netalán lemondása után vétett valamit, az ország törvényei szerint kell ellene eljárni. Később maga a vizsgáló hadbíró is erre az eredményre jutott, midőn június 13-án a katonai feljebbviteli törvényszékhez beadott felterjesztésében indítványozta, hogy Batthyány összes miniszterelnöki cselekvései vétessenek ki a katonai bíráskodás hatásköréből. Mert csak az október 3-i királyi leirat terjesztette ki Magyarországra a katonai törvények uralmát s így nincs törvényes jogcím arra,, hogy az október 3-ika előtti politikai cselekvések a hadbíróság hatálya alá vonassanak. Különben is az október 3-ikáig Batthyányhoz intézett királyi kéziratokból kivehető, hogy a király bizalma és jóindulata miniszterelnöke iránt nem szűntek meg egészen lemondása elfogadásáig. Ezek a kéziratok tehát hallgatagon felmentik Batthyányt az október 3-át megelőző viselkedéséből formálható vádak alól. Csakis az október 3-ika után felmerülő vádak tartoznak a katonai törvényszék elé. E cáfolhatatlan jogi érvek a katonai főtörvényszék előtt hatástalanul hangzottak el. Az osztrák minisztertanács pedig hozzájárult a katonai főtörvényszék elutasító végzéséhez. ,,Nem azért" — írja Károlyi —, „mintha jogásztagjai nem tudták volna, hogy visszaható erővel semmi törvény, semmi büntető rendelkezés nem bírhat. Hanem azért, mert nem tartották érdemesnek a jogért, a jogeszme sérthetetlenségeért Batthyány miatt