Századok – 1933
Történeti irodalom - Keyser Erich: Die Geschichtswissenschaft. Ism.: Dékány István 81
81 történeti irodalom. a közvetlen veszedelem — ez is hanyatlásnak indult, s így természetesen el is maradt a haladó kor követelményei mögött. Csak Montecuceoli sürgetésére indult meg a helyreállítás és a modernizálás nagy munkája, amelynek eredményeként a várat, de különösen két legkönnyebben támadható oldalát, külső védőművek rendszerével vették körül. Az 1664-ben javarészben bevégzett építkezést 1683-ban Luigi Ferdinando Marsili gróf vizsgálta meg s több kifogásolni valót talált rajta, részint a vár újból elhanyagolt voltának, részint egyes tervezésbeli hibáknak következményeként, így többek között, hogy az árkok eliszaposodtak, a Rába, megváltoztatván korábbi folyását, most már azt az oldalt mossa, amely nem szorul különösebb védelemre, a Kastély-bástya pedig olyan roskatag, hogy közepes ágyútüzet se állana ki. Szerencsére nem került a sor több török ostromra, mert Buda felszabadulásával megszűnt az a nagy veszedelem, amely addig olyan sokszor fenyegette Győrt. A kuruc-labanc világban egy ostromzárral (1705 dec.) és egy rajtaütéssel (1707 jún. 22.) kellett Győr várának megküzdenie ; majd 1809 június 24-én a franciák vették be nyolcnapi ostrom árán. Ez volt a vár utolsó hadtörténelmi szerepe. A könyv második része a Győrben dolgozott 25 olasz katonai építésszel foglalkozik, fontosságuk szerint hosszabban vagy rövidebben méltatva őket. Legrészletesebben a már említett Pietro Feraboscoról szól, megemlékezve Komárom és Kanizsa ! várának építése körül kifejtett munkálkodásáról is. Meg kell említenem, hogy az eddigi olasz szakirodalom feltétlen magasztalással emlegette mindenkor Montecuccolit. Ez a könyv azonban dicséretreméltó tárgyilagossággal állapítja meg, hogy Montecuceoli hadviselési rendszerével nem lehetett nagy sikert kivívni s hogy Kolozsvár, Érsekújvár, Kanizsa és Szigetvár alatti viselkedése szomorú emléket hagyott a magyar hadtörténelemben. Maggiorotti és Banfi könyve teljes mértékben megérdemli a magyar olvasóközönség érdeklődését s csak azt óhajtjuk még, hogy az olasz-magyar szellemi együttműködésnek minél több hasonló terméke legyen. Gyalókay Jenő. Keyser, Erich: Die Geschichtswissenschaft. Aufbau und Aufgaben. München und Berlin R. Oldenbourg. 1931 8° 243 1. A történettudomány reformjának szükségessége Németországban tudatosabb, mint nálunk. Ezért jelennek meg ott évtizedről-évtizedre nagyobb munkák, melyek a történetírás mérlegének zárlatát bemutatják s új teendőit felsorolják. A 80—90-es évek irányzatát Bernheim könyve jelentette. Ez csodálatos gazdagsága folytán ma sem avult el, majd W. Bauer, Feder és mások következtek. К. a háború utáni történetírói nemzedék perspektívájának és reformterveinek ad hangot. Szerencsésen mutat épp a háború után nagy súllyal elénk dobbant kérdésre : a népesség alakulása, belső összetevődése és külső eltolódásai történeti fontosságára. Többször kiemeli, hogy a történelmet egyoldalúan a létrejött Századok. 1933. I—III. 6