Századok – 1933

Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546

610 HARASZTI. BAROKK ZENE ÉS KURUC NÓTA [130] gati kultúra és az idegen muzsikusok által vont bástyafalon keresztül törjön. Rákóczi és a kurucnóta találkozása, melyről Thaly annyit mesél,1

megható legenda, de a tények pozitivitása nem támasztja alá. Rákóczi úgy vélte a magyar nemzeti művelődés ügyét szolgálni, ha idegen művészetet ültet át magyar földbe. A tehénhús nóta is bizonyság erre. Nem az ő mulasztása, ha az új palánta még nem fogamzott meg a magyar talajban. A magyar táncnóta a verbunkossal vonul be a zenekari művészetbe. A verbunkos stílus felszívja a kuruc dallamokat is. Rákóczi barokk udvari zenéjének vizsgálata fontos igazságot rejt számunkra, mely talán illúziót rombol, de a történeti tények eredménye, nem pedig romantikus ábrándok ködképe. Mint az egész bujdosó poézis, mint a Rákóczi-kor kuruc költészete, — ahogyan ma ismerjük — a kuruc zene is alapjában posthumus népmüvésiet. Hősei és nem alkotói a kurucok. Egykorú, de még inkább későbbi dallamcsirákból, elkövetkező századok nosztalgiájával, az öntudatra ébredő nemzet nacionalizmusának erejével kitermelt, visszaveti tett és applikált zene, mely Rákócziban érzi a magyar művészi gondolat szimbólumát. Hálás utódok gloriolája a magyar szabadság vértanúinak feje fölé. 1 Thaly : Adalékok. II. k. Pest, 1872. A Rákóczi-nóta 208— 241. 1.—L. még az Allgemeiner Musikalische Zeitung 1816. évfolyamában (11. sz.) Rákótzys des Grossfürsten von Siebenbürgen letzter Abschiedslied. Kiadásért felelős : Haras:ti Fmil. 20.381. — Királyi Magyar Egyetem1 Nyomda. Budapest \ III, Múzeum»körút 6.