Századok – 1933
Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546
[115] BAROKK ZENE ÉS KTJRUC NÓTA. 595 (dolcissini concerti), de élőképeket is személyesítettek. Az első fogáshoz egyebek közt Orlandus Lassus hétszólamú motettjét öt kornett és két trombon, a második fogáshoz Alessandro Striggio hatszólamú madrigál ját. A desserthez az egész kórus énekelt (tutta la Capelle di uoci insieme). A lakodalmas ünnepségek során, később, ebédnél a gyümölcs szervirozásakor (furono portati li frutti) nyolcszólamú művet énekeltek. Máskor vacsorához madona Catarina Vuialert — Messer Adriano Willaert, II. Lajos budai karmesterének leánya — ötszólamú darabját adták elő.1 (A hetedik seruitio folyamán tre cocchi alla ungaresca, e ciascuno era tirato da quatro caualli e tutte caminanano). Németországban különösen elterjedt az asztali zene és kialakítja a barokk hangszeres formákat, melyek egyre tökéletesbülnek. Nicolaus Ammerbach híres orgonatabulatúrájában (1571) érdekes fametszet asztali zenét ábrázol.2 Elől a zenészek és énekesek kótatartóval, az ételvivők, az udvarnagy vagy szertartásmester, háttérben az uraságok. A lipcsei Auerbach pincében 1525-ből való falfestmény szintén az asztali zenét örökíti meg.3 A német zenészek szerződésébe többnyire belevették a liofieren kötelezettségét, a zenész tartozik egyházi szolgálat mellett az ünnepségeken és lakomákon is résztvenni.4 Német specialitás, illetve kifejezés a trombitás Tafelsonate-ja.5 Néha a komponisták már a címben kifejezésre juttatják, hogy a mű Tafelmusik. így Teleman (musique 1 I. m. 124. 1. — Van der Straeten nem hiszi, hogy Catherina valóban leánya Adriennek. (La musique аггх Pays-bas. VI. к. Bruxelles, 1882. 241. 1.). 2 Orgel oder Instrument Tabulatur. Ein nützliches Büchlein in welchem nothwendige Erklärung der Orgel oder Instrument Tabulatur, sampt der Application, Auch fröliche deutsche Stücklein vnd Motetetn etliche mit Coleraturen abgesetzt desgleichen schöne deutsche Tantze, Galliarden Vnd Welsche Passometzen. Leipzig, 1571. 3 Kinkeldey, O. : Orgel und Klavier in der Musik des XVI. Jahrhunderts. Leipzig, 1910. 4 Bemerkungen zur Musikgeschichte der Städte Nürnberg und Augsburg in XVI. und zu Anfang des XVII. Jahrhunderts von A. Sandberger. Denkmäler Deutscher Tonkunst. II. 5. k. 5 Altenburg : „Die Tafelsonate soll eigentlich ihrer Bestimmung nach, Während der Tafel hoher Herrschaften geblasen werden. Sie bestehet gemeiniglich aus acht bis neun Stimmen, welche in zwey Chöre abgetheilt sind und wechselsweise mit einander concertiren, wobey ein oder zwey Clarinisten ein Solo blasen, welches die anderen begleiten. Sie zerfällt wie andere Concerte gewöhnlich in drey besondere Abtheilungen deren eine jede ihre eigene Bewegung und ihr verschiedenes Zeitmaas hat." (i. m. 111. 1.). 4*
