Századok – 1933

Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546

till] BAROKK ZENE ÉS KURUC NÓTA. 591 Hijják a hegedüst edgyütt a dudással, Cytharás, cimbalmos, lantos, virginással Vonjanak egy nótát tehénhus fogással Míg harcnak indulok vérengző Marssal. Cselédim a nótát tudom ha meghallják Edgyenként magokat hamar elő hijják Az étket elfoghták azonnal ezt tudják Külömben elő sem vehetnék oly tunyák. Musica szót hallván de lásd mely hűséggel Ki előbb, ki utóbb futnak serénséggel Mindenik forgódik korsókkal s kezekkel, Velek vagdalkoznak majd nagy pecsenyékkel.1 Bercsényi és Mikes tehénhús nótát írnak, Gyöngyössy tehénhús fogással vont nótát. Tehénhúsról szóló dalt kell-e értenünk, vagy a tehénhús felszolgálásakor játszott nótát s ez esetben minden fogásnak meg lett volna a maga nótája? A barokk világban az étkezés szertartás volt, az életforma integráns része, mint a grand vagy petit lever, a felkelés, coucher (.lefekvés) cerimóniája. XIV. Lajos ezt a divatot kiszéle-1 Régi Magyar Költők Tára. Gyöngyösi István összes költeményei. Kiadja Badics Ferenc. Budapest, 1914. I. k. A kiadó a virginást hegedősféle zenésznek mondja. Badicsot megtéveszthették Thököly számadáskönyvei, ahol Melioris Martony virginás a hegedősök között szerepel (93. 1.), úgyszintén Thököly egyik levele, melyben elbeszéli, hogy egyik hegedűsét virginásostúl elkapták a putnoki s fileki vitézek. (Deák Farkas : Gróf Thököly Imre levelei. Budapest, 1882. 244. 1.) À Virgina—virginál a zongora egyik őse. Angliában és Németországban ezen a néven ismerték. Virdung i. m. (1511) már leírja. Kis derékszögű klavizimbalom, hasonló a spinetta távolához. Etimológiájára több coniectura van. (Virgo : Erzsébetnek, a szűz királynőnek, the Virgin Queen, kedvelt hangszere, virga : docke etc.) V. ö. Jeffrey—Pulwer : A Dictionary of Old English Music und Musical Instruments. London, 1923. Francis W. Galpin : Old English Instruments of Music. London, 1911. Angliában igen népszerű volt. Az uralkodók szinte kivétel nélkül játszottak rajta. VI. Edward három virginal pláyer-t tartott. A magyar zene történetében a virginál irodalomnak jelentős szerep jut. A XVI. században ismerték a virginált nemcsak az erdélyi fejedelmi udvarban, dé a kastélyokban is. Forgách Zsuzsánna már kisleány korában boldogan hallgatta ,,a félszemű Gyurkát, tuladunai katonát, aki esténkint vergináját ügyesen vervén szép nótákat énekelt mellette. A katona kezébe adta a csodálatos szerszámot s a kicsi kezeket addig illesztette, míg szabályos fogásokat tettek s a hangszer szépen szólott." Deák Farkas : Forgách Zsuzsánna 1582—1632. Budapest, 1885. 12. 1. — A XVII. századból fontos emlékeink (Kájoni kódex, Vietorisz kódex, lőcsei tabulatúrás könyv stb.) bizonyítják a magyar virginairodalom fejlettségét.