Századok – 1933

Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546

580 HARASZTI EMII,. [108] jegyzi, „ein grotesker Dissonanzstück" lesz belőle.1 Ghettóbeli zsidójelenetet, genreképet akar ábrázolni ez a tánc,2

mely Gebärdentanz az imádkozó zsidók mozdulatait parodizálja. Wolfgang Heckel strassburgi lantos tabulaturája (Lautenbuch, 1562)—ugyanaz, melyben az Ein Vngerischer Tantz — szintén tartalmaz egy Juden Tantz című darabot, üres dudakvint kísérettel.3 Az ilyfajta táncdarabok, mint Juden Tantz, Bettler Tantz, der alten Weiber Tantz kedveltek a XVI. és XVII. század instrumentális zenéjében és elődei a Charactertantz-nak.4 (Az osztrák folklor ismer Judenpolká-t, Judenwalzer-t stb.) Bercsényi levelének simpliciter kifejezése bizonysága,hogy írója ismerte a kor tánczene-praxisát, a kolorálás jelentőségét. Neki a téma önmagában, variálás és diminuálás nélkül, nem sokat ér. A kuruc vezér zenekara műsorában és technikájában a nyugati orkeszterek színvonalán állott. Urának zenei műveltsége szintén. A tót táncot is szerették nagyuraink. Eszterházi Pál herceg nótáinak jegyzékében, melyeket a virginán ki tudott verni, öt lengyel, három oláh és három tót táncról olvasunk.5 Apor Péter is így kiált fel : „vonjad az német, francia, tót táncot."6

Sándor István is szól a lejtőről, melyet tót táncnak tart.7

Kérdés azonban, hogy valóban oláh, tót vagy magyar dallamra járták ezeket a nemzeti táncokat, vagy nyugati melódiával? A kuruc világ idegen táncai között a polepsit, a lengyel táncot sokszor említik irodalmi forrásaink. Sieniewska hercegnő bizonyára csak élesztette a fejedelem kedvét a lengyel tánc iránt. Koháry István : Haj ki bánat című rabénekében (1656) így panaszkodik :8 Tehát Munkácsban is Én fogházamban is 1 Denkmäler der Tonkunst in Österreich. XVIII. к. 2. rész. 2 Kiadta Böhme i. m. II. к. 72. sz. 3 Béthei Prikkel i. m. adatok nélkül, megemlíti a zsidó táncot néhány más tánccal együtt mint mókás játéktáncot. 4 V. ö. még : Zoder : Judentänze. Jahrbuch für Volkslied. Forschung. Berlin, Í930. 6 Bubics-Merényi i. m. 196. 1. 6 I. m. 333. 1. 7 Sokféle. Hetedik darab. Győr, 1861. 66. 1. „A lejtőt tót tántznak tartom. Ha nem tsalatom, ugyanazt a táncot járt s mutatta Pozsonban az udvarnak 1572-ben Rudolf koronázatján Balassa Bálint. Nekem úgy tetszik, hogy a lejtő az, ami a tótoknál a kreptsenye." 8 Thaly : Adalékok. I. k. 196. 1.