Századok – 1933
Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546
580 HARASZTI EMII,. [104] Volte auff Heer Paucken art gemacht."1 Ahogyan dobolták a voltát, az élénk ritmusú ugró-forgó merész délfrancia táncot,2 melyet Lengyelországban polonizáltak Valois Henrik uralkodása idején, éppen úgy az eleven lüktetésű gaillarde-ot vagy passamezzót fújták a francia, olasz, vagy magyar hadi síposok, trombitások, kornétások. Utóbbi hangszert felette kedvelték. Artusi mondja róla, hogy legjobban hasonlít az emberi hanghoz és a magasságban, erőben is versenyezhet a puzonnal.3 Hogy Strassoldo zenészei is táncnótákat fújtak, tanúsítja Girolamo Fantini tárgyalt műve, mely közli a híresebb olasz származású hadvezérek tromba di guerra-та írt indulóit. Találunk köztük egy Balletto detto il Strassoldo-t is. Apor kétségkívül trombitán fújt passamezzót említ, Czegei Vass György és Kállai Fényes István trombita- vagy cornétpassamezzót jegyez fel. Mind a két adat igen jellemző, megvilágítja a magyarországi hadi zenei praxist, melyről eddig jóformán semmit sem tudtunk, egyben a külföldi kapcsolatok tisztázását is megkönnyíti : az olasz-francia hatások egyik dokumentuma. A Rákóczi kor irodalmi és történeti forrásaiban nem egyszer fordulnak elő idegen táncnevek. Thaly az Adalékokban1 1 a következőket mondja : „Forgách Simon, Rákóczi egyik tábornagyának levelében olvassuk : Vagy tetszik bátyám generális Bercsényi uramnak ex partibus hadakozni, vagy sem : denique or do est anima rerum : lám ő kegyelmének csak tetszik, hogy az muzsikási az paspüctet el tudják vonni és az Rajta Kuruc táncot is." (Göncz, 1704 aug. 31.) A levélrészlethez Thaly bevezetést és magyarázatot fűz, mely megint csak történetszemléletének romantikájára és módszerének megbízhatatlanságára mutat. A bevezetésben így szól : „Mindenekelőtt ama Rajta Kuruc ének említendő, mely alkalmasint csatadal lehetett, őseink harci kiáltása ugyanis sohasem az újabb időkbeli Előre, hanem mindig a Rajta-Rajta volt." Később így folytatja : „Hogy itt táncnótáról van szó, ne ejtsen bennünket zavarba, hisz tudjuk, hogy a magyar dal egyaránt alkalmas táncra 1 Terpsichore. Interpretatio oder Erklärung der Frantzösischen Wörter und Namens in nachfolgenden Dantzen. 2 Brantôme írja : la volte en faisant volleter la robbe, monstroit toujours quelque chose d'agréable a la veue . . . (La vie des Dames Galantes. Paris, 1872. Tome II. 112. 1. 3 Artusi : l'Artusi overo delle imperfettioni délia moderna musica. Venezia, 1600. 5. 1. „Ma notate che questo Instrumento e atto quando ogni altro ad imitare la voce humana." 4 Adalékok a Thököly- és Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez. I. к. Pest, 1872. XVII. 1.
