Századok – 1933

Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546

[89] BAROKK ZENE ÉS KURTTC NÓTA. 569 Mersenne megemlékezik róluk, de hely hiányában nem közli, ha valaki kíváncsi rájuk — írja —, szívesen megmutatja. Bercsényi a hangszereket külföldről hozatta, 1708-ban Lengyelországba küldött értük. Berthóthy Ferenc generális 1708 jelenti Lőcséről : „Exciád muzsikási számára specificatio szerint való requisitumokat készen lévén kezemnél, "hova parancsolja Exciád küldeni." Hangszer jegyzékeket is találunk.1 Rákóczi gyakran kérte kölcsön a fővezér zenészeit. Bercsényi 1698-i (május 14 és 22) leveleiben olvassuk : „Ma veszem alázatossan tegnap, Patakról költ parancsolatját felségednek az muzsikusok iránt. Az muzsikások már tegnap elindultak, holnap Patakon lesznek."2

Rákóczi és Bercsényi zenészei — a nagy banda — bálokon, tábori ünnepségeken, névnapi mulatságokon, templomi alkalmakkor együtt muzsikáltak. Az ónodi országgyűlés templomsátrában Cédron zenés misét adott elő muzsikusaival, melyért harminchárom aranyat kapott.3 Rákóczi udvari és hadi zenéjének praxisa teljesen nyugati volt. Láttuk, hogy a hadi zene lényege és a harcászatnak szerves kiegészítő része a szignál. A XVII. században az egyes nemzetek hadi jelzései nem különböztek egymástól annyira, mint ma. Ekkor még többnyire francia mintára a dur hármas hangzatból szőtt variánsok. A francia és olasz hatás még az angoloknál is megérzik. Nincs bizonyságunk reá, hogy Rákóczi zenészei „kuruc szignálokat", magyar népi tématöredékeket használtak. Thaly Konstantinápolyban időzése alkalmával, a lakásával szemben lévő kaszárnyában „a török kürtös szignáljait magyaroknak tapasztalta." Szerinte ezek a jelzések a török hódoltság alatt a janicsárok soraiban szolgáló magyarok hagyatéka. Le akarta küldeni Káldyt a Balkánra és Kis-Ázsiába a török szignálok tanulmányozására, de Káldy halála miatt a terv abban maradt.4 Thaly megint áldozata fantáziájának, a török hadsereg ekkor már régen frenki, azaz idegen jelzéseket használt. A legenda, a Rákóczi-induló tematikus anyagát a kuruc jelzések és riadók között keresi (az induló triójának első részében szembetűnő a trombita jel). Bizonyítékok hiányában nem tudjuk valószínűvé tenni ezt a felte-1 Thaly : A hazai képzőművészetek stb. Történelmi Tár 1882. 571. 1. * Archívum Rakocziauum. VI. k. 188, 191. 1. 3 Lásd Körössy id. feljegyzéseit. 4 Pártos Bencze : Magyar harci riadók. Vasárnapi Újság, 1906 április 1.