Századok – 1933

Pótfüzet - BOTÁR IMRE: Forgách Ferenc emlékiratainak kritikája 529

53 Г. BOTÁR IMRE. [60] Mit ír Forgách mindezekről Emlékiratában ? Nemcsak Erdély elfoglalásának tervéről nincsen benne egy szó sem, hanem igazi diplomáciai furfanggal adja elő azt is, hogy miért és hogyan ajánlja Heraklides megsegítését moldvai válla­latában. Ennyit mond a moldvai tervről : A dolog nem olyan nehezen kivihető, sem pedig nem kerül oly sokba ; valamelyes pénzösszeggel segítsék Heraklidest, a dolog a keresztény ügynek hasznára lehet. Nem indítanak háborút (t. i. Fer­dinánd és Magyarország), de nem lehet eléggé óvakodni, hogy a határoknál bizonyos betörések ne történjenek a szom­széd tartományokba, úgy, ahogy Szulejmán katonái is szok­ták tenni.1 Még hozzáteszi : Nem kell elhanyagolni a régi jogot ezekhez a tartományokhoz. — Több semmi sincs erről a műben. Ahogy ezt a kérdést vizsgálja, Sleidanus tanítvá­nyára ismerünk Forgáchban. Elhallgatja az ő egykori tervét (Deliberatio) teljesen, mert mikor munkáját írta, már Erdély önállósága, nem pedig megszüntetése mellett volt. Az egész ügyet nem hallgathatta el, mert Heraklides dolga éveken át foglalkoztatta Felső-Magyarországot, Heraklides magyar csapatokkal foglalta el Moldvát. Forgách, némely bírálója szerint, hiteles és megbízható, mert megemlékezik erről az eseményről is. Ez azonban még nem bizonyíték pártatlansága mellett. Éppen abból ítélhetjük meg pártállását, hogy mit mond el s mit hallgat el. Lehet, hogy csakugyan ilyenféle beszédet mondott ő a királyi tanácsban Heraklides pártolása ügyében. De mikor mint történetíró emlékezik meg egy el­múlt háborúról, ki kellett volna egészítenie beszédét, részle­tesen kellett volna szólnia a megsegítés igazi okairól s nem megelégedni az igazságot eltakaró, diplomatikus beszéd köz­lésével. Mivel azonban a Deliberatio okfejtése homlok­egyenest ellenkezett későbbi nézetével, nem akarta azt nyil­vánosságra hozni és annak tartalmát elhallgatta művében. Tisztán erdélyi felfogással emlékezik meg mindenütt Ferdinánd királyságáról. Pl. „Forgách Zsigmond (szerzőnk atyja) . . . résztvett János király megválasztásában, amely­ben minden rend egyetértett. Kevéssel utóbb Báthory István nádor és néhányan mások Ferdinándot hozták be, az orszá­got felosztották, a dunai részek Ferdinándé maradtak. így Eerdinánd hatalma alá jutván Forgách Zsigmond birtokai, magánéletet élt alatta becsületesen . . ,"2 Szóval csak be­hozták Ferdinándot néhányan, Forgách Zsigmond csak 1 Forgách i. m. 221. 1. 2 Forgách i. m. 250. 1. Továbbá az 520. l.-on : Ferdinánd Magyar­ország egy részét pártoskodó emberek által magának megszerezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom